Egyre világosabban látszik, hogy óriási károkat szenvedett a mezőgazdaság. A Magyar Agrárkamara felmérése szerint az elmúlt telén és idén tavasszal a termőföldek csaknem hatvan százalékát sújtotta valamilyen mértékű aszály, negyven százalékon fagy, egy százalékon pedig vihar pusztított. Az általuk felmért több mint 241 700 hektáros területen a kár értéke meghaladta a 49,9 milliárd forintot.
Csikai Miklós, a kamara elnöke jelezte, hogy az általuk végzett felmérés nem teljes körű, ezért becslések szerint az országos kár mértéke ennek az összegnek akár a két-háromszorosát, vagyis a százmilliárd forintot is meghaladhatja. Felhívta a figyelmet arra, hogy nem csak a gyümölcsösök károsodtak, idén az aszály miatt a kalászosokból várható átlagtermés valószínűleg 15-20 százalékkal kevesebbre lesz. Ezért elengedhetetlenül fontosnak nevezte, hogy minél több gazdálkodó lépjen be a kárenyhítési alapba.
A kamara álláspontja szerint az alaphoz csatlakozáson kívül a kormánynak biztosítani kellene egy 15 éves futamidejű, hároméves türelmi idejű kedvezményes hitellelhetőséget is. Emellett javasolták, hogy a kárenyhítési alap díját két részletben fizethessék a gazdálkodók, s tegyék lehetővé, hogy a kárt szenvedő gazdák is hitelhez juthassanak a Sikeres Magyarországért agrárfejlesztési hitelprogramon keresztül. A kamara javasolta, hogy legyen kötelező a kárenyhítési alapba való belépést azoknak akik valamilyen hazai vagy közösségi forrást kapnak. Csikai Miklós nem tartotta elképzelhetetlennek azt sem, hogy esetleg eleve a támogatásokat kifizető Magyar Vidékfejlesztési Hivatal utalja át az alapba a szántóföldek esetén előírt hektáronkénti ezer, az ültetvényeknél pedig a háromezer forintot.

Városháza-ügy: ez bizony nem kamu