Újabb kihívások előtt állnak a hazai mangalicatenyésztők, mivel a spanyol és a hazai piacon egyre nehezebb értékesíteni a fajtatiszta jószágot – állítja a Mangalicatenyésztők Országos Szövetségének elnöke, Tóth Péter. Álláspontja szerint a spanyol iberico sertés jelentette erősödő konkurenciával és annak piaci fölényével úgy lehetne fölvenni a versenyt, ha a tiszta vérvonalú mangalica mellett a húshasznú duroc sertéssel is kereszteznének a termelők. Mint fogalmazott, szükség van új piaci technikára ahhoz, hogy a mangalicatenyésztők piacon maradhassanak. – A szövetség elsődleges célja természetesen az, hogy a tiszta vérvonalú mangalica megtalálható legyen a piacon, és folytatódjon a génmegőrzés. Ugyanakkor a piacainkat eddig meghatározó spanyol érdeklődés lankadása miatt nem ülhetünk tétlenül, a nagytermelőknek fontolóra kell venniük az olcsóbb, keresztezett állomány tartását is – fogalmazott Tóth, aki hozzátette: többek között erről is szó esett volna a szervezet múlt heti közgyűlésén, ha az határozatképes lett volna. Így legközelebb őszszel ülhetnek össze az ágazat résztvevői, hogy megvitassák a lehetséges lépéseket. – Egyik megoldás lehetne, ha például az első elletésnél a vérvonalat megőriznék a termelők, amivel disznónként 200 eurós támogatás járna, míg a második ellés már a piacképesség jegyében, keresztezés útján történhetne – mondta az elnök.
A hazai mangalicatenyésztés 15 évvel ezelőtti föltámasztásában oroszlánrészt vállaló Tóth Péter álláspontját azonban többen nem osztják: a végül határozatképtelen közgyűlésen megjelentek egy része aláírásgyűjtésbe kezdett az elnökség lemondását követelve. Ifj. Rózsa Péter biogazdálkodó szerint a nem tiszta vérvonalú mangalica tenyésztésében Tóth Péter azért érdekelt, mert nagytermelőként valóban könnyebb volna a dolga a keverék sertéssel. – Meglehet, hogy a piacon ma nehezebb értékesíteni a mangalicát, ám a mangalicatenyésztőket képviselő szervezetnek az a feladata, hogy a géntisztaság megőrzéséért ténykedjen. Nem csoda hát, ha többen is úgy gondolják: a nagyüzemi lobbi úgy döntött, hogy saját profitéhségének oltárán feláldoz egy ősi magyar fajtát. Tóth Péter ezért valóban alkalmatlan a szövetség vezetésére – fogalmazott a biogazda.
Szakértők szerint a hazai mangalicakínálattal sincs minden rendben, mivel a kereskedelemben kapható mangalica név alatt forgalmazott termékek mindössze 51 százalékban tartalmaznak mangalicahúst. A magyar élelmiszerkönyv szerint ugyanis ez az arány elegendő ahhoz, hogy a nevet jogosan forgalmazzák.
Harc a lengyel import ellen. Gazdasági társaságba tömörülnének a sertéstartók annak érdekében, hogy felvehessék a versenyt az országra zúduló importáruval – tájékoztatta lapunkat Sákán Antal, a Magyar Sertéstenyésztők Szövetségének elnöke, aki a feltételekről tegnap egyeztetett az agrárminiszterrel. A tervek szerint a sertéstartók létrehoznának egy részvénytársaságot, amely a vágóhidaknak biztosítaná heti 40 ezer sertés szállítását. A kereskedelmi láncok ígéretet tettek arra, hogy amennyiben ezek a feltételek teljesülnek, a hazai minőségjellel ellátott sertéstermékeket kiemelten kezelik, sőt hozzájárulnak azok népszerűsítéséhez is. Sákán Antal elmondta: a szakminisztériummal közösen már tárgyaltak a vágóhidakkal és a kereskedőkkel, a megbeszélések során a fenti javaslatok valóra váltására minden érintett hajlandóságot mutatott. A termelők képviselőivel egy jövő héten sorra kerülő konferencián egyeztetnek majd.
A 2002-ben még több mint ötmillió sertést számláló ágazatban az állomány négymillió körülire csökkent. Hazánk odáig süllyedt, hogy mintegy másfél millió sertést importál – állapította meg Sákán. Magyarországon jelenleg mintegy 200 vállalkozás adja a termelés 70 százalékát, emellett 3-4 ezer szakszerűen működő családi gazdálkodóról beszélhetünk, akik általában 8-10 sertés hizlalnak. Az oroszok élelmiszer-biztonsági kifogásai miatt a lengyel sertés most dömpingáron zúdult a magyar piacra. Ennek következtében a 250–280 forintos önköltséghez képest a hazai sertéstartók mintegy 30 forinttal olcsóbban kénytelenek értékesíteni a hízók kilóját. Sákán Antal szerint a piacon csak a termelők összefogásával lehetne rendet teremteni, s erre láthatólag a mostani az utolsó esély, mivel vannak olyan előjelek, hogy a dánok a hazai húspiac felvásárlására készülnek.
origo.hu
Meglepő fordulat a a Huszti ikrek ügyében, megszólalt a szakértő
