Voksdömping a záróülésen

Több tucat törvényről szavazott nyári szünet előtti utolsó ülésén a parlament. Egyebek mellett döntés született a rendőrség és a határőrség összevonását és a felsőoktatás átalakítását lehetővé tévő törvényjavaslatokról. Az Egymásért Alapítványt és a rendőrség morális válságához vezető politikai lépéseket vizsgáló bizottság ősszel alakulhat meg. Az Országgyűlésben kiemelt téma volt a Sarkadi kistérség megszüntetésének ügye.

Szavazási dömpinggel zárta a szezont a T. Ház. A képviselők módosították például a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényt. Ennek értelmében köztisztviselői kinevezés, vezetői megbízás csak pályázat útján adható ki, amelyet a Szetey Gábor vezette kormányzati személyügyi szolgáltató központnak el kell küldeni. A szolgáltató központ minden kinevezés előtt kompetenciavizsgálatot végez.
Az Országgyűlés elfogadta a rendőrségi törvény kétharmados többséget igénylő módosítását is, amelynek értelmében a jövőben a rendőrséghez olvad be a határőrség. A jogszabály módosítását Magyarország schengeni tagsága tette indokolttá, 2008. január 1-jétől a határrendészeti feladatokat már a rendőrség látja el. Átalakul azonban a hírhedtté vált Rebisz is, amely ismét a régi nevét kapja meg: a készenléti rendőrséget. Megalakult egy közlekedésrendészeti parancsnokság is, amely a vízirendészeti kapitányságokat, az autópálya-rendőrséget és a légirendészeti parancsnokságot fogja össze. A módosítás nyomán egyfajta civil kontroll is érvényesülhet a hatóság működésénél, hiszen létrehozzák a Független Rendészeti Panasztestületet, ahová többek között a rendőri visszaélések ügyében lehet majd fordulni. A rendőrségről szóló törvény a tömegoszlatásról úgy rendelkezik, hogy a jogellenesen összegyűlt, illetőleg jogellenes magatartást tanúsító tömeg oszlatására vízágyút, pirotechnikai eszközt, ingerlő gázt, elfogóhálót, valamint lóháton vagy járműkötelékben végző kényszeroszlatást alkalmazhat a rendőrség. A Fidesz módosító indítványának köszönhetően gumilövedéket ezentúl nem használhatnak tömegoszlatáskor.
A T. Házban tegnap több, az oktatást érintő törvénymódosítást is elfogadtak. Ilyen volt a felsőoktatásról, a közoktatásról, illetve a szak- és felnőttképzést érintő reformprogram végrehajtásához szükséges törvények módosítása is. E jogszabályok módosítását csak a kormányoldal támogatta. Az Országgyűlés tegnap az ellenzéki pártok tartózkodása mellett elfogadta a Magyar Távirati Iroda 2006. évi tevékenységéről szóló beszámolót.
A parlamenti patkóban éles vita folyt a kistérségek ügyéről. Erdős Róbert (Fidesz) interpellációjában felháborítónak nevezte, hogy a kormánypártok a helyiek megkérdezése nélkül döntöttek úgy, hogy megszüntetik a Sarkadi kistérséget. Az ügynek szerinte politikai vetülete van. Úgy vélte, eddig még nem volt példa arra, hogy egy kistérséget a helyi önkormányzatok megkérdezése nélkül szüntettek meg, márpedig a társulásban részt vevő 11 település nem akart változtatni. A képviselő szerint a politikai motivációt az igazolja, hogy a települések a döntés értelmében a szocialista vezetésű szeghalomi és gyulai térséghez tartoznak majd, így az elmaradt térségi települések után járó támogatási összegek a kormánypárti régiót gazdagítják. Ujhelyi István, az önkormányzati tárca államtitkára azzal vágott vissza: nemcsak alulról jövő kezdeményezés eredményeként, hanem parlamenti javaslat alapján is megszüntethető egy kistérség. Pálinkás József (Fidesz) amiatt emelt szót, mert elfogadhatatlannak tartja, hogy a tandíjat nem fizető hallgatók miatt kieső bevételt a többi, fizetős diákra hárítják. Szerinte ezzel jelentősen megnőnek a hallgatók és szüleik terhei. Hiller István oktatási miniszter válaszában igazságosnak nevezte a rendszert, mert a szegény, de jól tanuló hallgató több ösztöndíjat kaphat, míg a jó módúbb fiatalnak – ha nem olyan a teljesítménye – fizetnie kell. Balog Zoltán (Fidesz) arra várt választ a legfőbb ügyésztől, hogy az őszi események során elkövetett jogsértések kapcsán miért haladnak lassabban a rendőrök elleni vizsgálatok, mint amelyeket a civilek ellen folytatnak. Emlékeztetett: az eljárás alá vont civilek kétharmada, míg a vizsgált rendőröknek csak egyharmada ellen emeltek vádat. Kovács Tamás legfőbb ügyész szerint ennek az az oka, hogy az ősszel intézkedő rendőrök szinte mind azonosító jelvény nélkül, eltakart arccal vettek részt a műveletekben, így lényegében azonosíthatatlanok.
A rendszerváltozás óta nem volt arra példa, hogy egy magánvádas kezdeményezés miatt a Legfelsőbb Bíróság elnökének mentelmi jogáról kellett volna döntenie a Háznak. Tegnap egy gyámügyi eljárással összefüggésben az Országgyűlés egyhangúlag úgy határozott: Lomnici Zoltán mentelmi jogát nem függeszti fel. Géczi József Alajos, a mentelmi bizottság elnöke úgy vélte, egy nehéz helyzetben lévő állampolgár keresi igazát „alkalmatlan és méltatlan eszközökkel” az őt ért állítólagos sérelmek orvoslására.
Letette miniszteri esküjét Draskovics Tibor és Bajnai Gordon a parlamenti ülés elején. Draskovics a közigazgatást felügyeli tárca nélküli miniszterként, míg Bajnai az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium tárcavezetői székét foglalhatja el a kormány nemrégiben bejelentett átszervezésének megfelelően.