A jó kompromisszum

Jelenleg egyetlen intézmény létezik, ahol a nemzetpolitikai kérdésekben közös nevezőre tudnak jutni a pártok, s egységes fellépésük sem számít kuriózumnak. Fájó, ennek az intézménynek nem Magyarország ad otthont, hanem Brüsszel és Strasbourg. A Magyar Állandó Értekezlet indoklás nélküli felszámolása után ma csak az Európai Parlament (EP) ad keretet arra, hogy az ott képviselettel rendelkező anyaországi pártok a határon túli magyar szervezetek szintén jelen lévő politikusaival karöltve igyekezzenek az öreg kontinens döntéshozói, véleményformálói elé tárni a Szlovákiában, Romániában kisebbségben élő magyarság gondjait. Kijelenthető, az EP padsoraiban ideológiamentesen működik a magyar–magyar együttműködés. Éppen ezért létfontosságú, hogy az erdélyi magyarságnak az ősszel esedékes romániai EP-választások után is legyen képviselete az egyik legfontosabb európai fórumon.
Jelen állás szerint az RMDSZ listája Tőkés László független jelölttel mérkőzik meg az EP-helyekért. Különböző érvek hangzanak el mindkét fél mellett vagy ellen, az viszont majdhogynem ténykérdés, hogy ennek az egyébként hiánypótló és nemes küzdelemnek a végeredménye lesújtó lesz: európai képviselet nélkül marad a magyarság. Tény, sokan ezt sem tekintik tragédiának, hiszen két év múlva újra EP-megméretésre kerül sor, ezúttal minden uniós tagállamban, addigra pedig talán már valóban okulnának a kudarcból az erdélyi szembenállók. Csakhogy az RMDSZ – amely kora tavasszal még dölyfös magabiztossággal utasította el az erdélyi magyar közös lista ötletét – időközben túl van egy csúfos kudarcon. A májusi népszavazáson a magyarság túlnyomó többsége távolmaradással, illetve a posztkommunista hálózat felszámolását célul tűző román államfő melletti vokssal fejezte ki egyet nem értését a Markó Béla vezette szövetséggel, amely a liberálisokkal, az Iliescu-féle szociáldemokratákkal és a magyarellenes Nagy-Románia Párttal karöltve hangolt Basescu ellen. Vannak arra utaló jelek, hogy Markóék valamit okultak a történésekből. És itt nem a miniszterelnök-helyettesi posztról való távozásra gondolok, hiszen ez a pozíció – amely az oktatás felügyeletét is biztosította – már jó ideje kényessé vált Markónak, miután a kolozsvári egyetemen kialakult helyzetet az illetékes bársonyszékből gyakorlatilag tétlenül figyelte. A referendum után az RMDSZ-nek tudomásul kellett vennie, hogy elvesztette szavazói bizalmát, ez pedig a jövő évi romániai választásokon parlamenti részvételének elvesztésébe kerülhet. Azaz most már a szövetségnek van szüksége a kiegyezésre és a továbbra is népszerű Tőkés Lászlóra.
Tusnádfürdőn vagy máshol, de rövid időn belül kétségkívül megvalósul az erdélyi magyar–magyar párbeszéd. Az RMDSZ tegnap helyet kínált az EP-listán a református püspöknek. Miután biztos bejutást csak az első két pozíció garantálhat, Tőkés első vagy második jelölt lehet. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke feltételként szabta, hogy a listáról távolítsák el azokat a politikusokat – így a listavezető Nagy Zsoltot –, akiket korrupcióval gyanúsítanak. A végső megegyezéshez kompromiszszum szükségeltetik. Az engedmény nagyobbik felét a logika szerint az RMDSZ-nek kellene vállalnia, hiszen jelenleg a szövetség tekintélye valahol a béka feneke alatt található. Markóék a különböző színezetű bukaresti kormányokban évek óta bizonyították kompromisszumkészségüket román partnereik irányában. Most ez a kompromisszum valóban az erdélyi magyarság javát szolgálná.