Az igazság záloga az SZDSZ?

Magyar Bálint SZDSZ-es politikus szerint az MDF-nek, az MSZP-nek és a Fidesznek van felelőssége abban, hogy az előző rendszerben keletkezett állambiztonsági iratok megismerhetőségének kérdését eddig nem sikerült teljeskörűen rendezni. A rendszerváltóimázst újraépíteni próbáló SZDSZ-hez igen szoros kötelékek fűzik a dokumentumok átadását koordináló ügynökbizottság vezetőjét, Kenedi Jánost. A bizottság tagjai között azonban több olyan „független” szakértő is van, aki a szocializmus, majd közvetlenül a rendszerváltozás idején már kapcsolatba kerülhetett a múlt feltárását (vagy elrejtését) lehetővé tévő iratokkal.

Magyar Bálint szerint visszaélés egy ország tényleges nemzetbiztonsági igényével, hogy az állambiztonsági iratok még mindig nem teljeskörűen kutathatók és ismerhetők meg az érintettek számára. Saját példáját említve a kancellária államtitkára elmondta: azok az iratok, amelyeket megkapott, csak a besúgói jelentéseket tartalmazzák, pedig jogos a kérdés, mi van a telefonlehallgatási jegyzőkönyvekkel, az operatív jelentésekkel, a szoros követés irataival, a filmekkel, a fényképekkel, amelyek az ellenzéki eseményeken készültek, illetve a különböző országok szolgálatai közötti együttműködés irataival. A politikus bemutatta az egykori keletnémet állambiztonsági minisztérium (Stasi) iratait, amelyben ő is szerepel. Ennek nyomát a magyar aktákban nem találta. Magyar Bálint hangsúlyozta: nem lehet „gyermeknek vagy hülyének” tekinteni egy társadalmat, és azt mondani, hogy ezek az iratok nem léteznek, hiszen nem semmisíthették meg valamennyit. Szerinte három pártnak, az MDF-nek, az MSZP-nek és a Fidesznek van felelőssége abban, hogy az előző rendszerben keletkezett állambiztonsági iratok megismerhetőségének kérdését eddig nem sikerült teljeskörűen rendezni. – Akárhányszor az SZDSZ javaslataként az ügy előkerült, ezek a pártok aktuális szerepüktől függően más-más súllyal megakadályozták a teljes körű rendezést – hangoztatta Magyar Bálint.
A miniszterelnök e hét elején kérte fel az állambiztonsági iratok átadását vizsgáló szakértői bizottság tagjait; az úgynevezett ügynökbizottságot az önmagát történésznek nevező, de ilyen képesítéssel nem rendelkező Kenedi János vezeti. Magyar Bálint a bizottság felállításáról kijelentette: reméli, hogy a politika sokévi halogatás után végre komolyan gondolja a múlttal való szembenézést.
Csakhogy számos probléma akad az új bizottság függetlenségével. A Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által szakértői bizottságnak nevezett és Kenedi János által vezetett testület egyik tagja, Sipos Levente jelenleg tudományos tanácsadóként segíti a pártállami múltat magával cipelő Politikatörténeti Intézet (a korábbi Párttörténeti Intézet) munkáját. Ugyanitt dolgozik tudományos főmunkatársként Ripp Zoltán, aki korábban a Népszava élesen Fidesz-ellenes publicistájaként is észrevétette magát. Az a Varga László is tagja a Kenedi-féle ügynökbizottságnak, aki 1995-ben az akkori MSZP–SZDSZ-kormány jóvoltából kerülhetett az ügynökakták közelébe: Kuncze Gábor belügyminisztersége idején a tárca iratfeltáró bizottságát vezette. Kenedi János ügynökakták körüli munkájáról korábban Végvári József nyilatkozott, aki őrnagyi rangban dolgozott a kommunista „szerveknél”: „Az SZDSZ soraiban is voltak hálózati személyek, ők azonban átcsúsztak az átvilágításon. Úgy eshetett meg a dolog, hogy az MDF annyira dilettáns volt (1990–94 között – a szerk.), hogy elmulasztotta lajstromba venni a megmaradt iratokat. Ez Kuncze Gábor belügyminisztersége alatt történt meg, éppen Kenedi János segítségével.”