Megkongatták a vészharangot, a buliturizmus sokkoló árnyoldala vetül Budapestre

A hétvégi mentőhívások száma 38 százalékkal nőtt 2019 és 2024 között a VII. kerületi bulinegyedben, túlnyomó részben túladagolás vagy droghoz kapcsolódó eszméletvesztés miatt – adta hírül a Drogkutató Intézet. Mint írták, az utóbbi években egyre több új pszichoaktív anyag jelent meg a budapesti éjszakai életben, melyeknek a fogyasztása fokozottan veszélyes. Túl sok fiatal ébred kórházi ágyon, vagy nem ébred fel soha többé, az italok mellé kevert szerek pedig már nemcsak a klubok falai közt vannak jelen, hanem a város utcáin is.

A budapesti éjszakai életben egyre nagyobb problémát jelentenek a partidrogok, például az MDMA, a kokain, a GHB, az amfetaminszármazékok és az egyre népszerűbb dizájnerstimulánsok jelenléte – számolt be a Drogkutató Intézet (DKI). Mint írták, ezek az anyagok a fiatalok számára a kezdetben ártalmatlannak tűnhetnek, mivel 

a közösségi médiában és a popkultúrában pozitív képet festenek róluk, de a valóság gyakran súlyos egészségügyi és társadalmi következményekkel jár. 

A buliturizmus, az olcsó italok és a gyenge biztonsági ellenőrzések Budapestet különösen sebezhetővé teszik. Az a legégetőbb probléma, hogy a fiatalok sokkal egyszerűbben és könnyebben rátalálnak ezekre a káros szerekre a közösségi médiának köszönhetően, miközben a szórakozóhelyek biztonsági ellenőrzései az utóbbi években nem igazán fejlődtek, egyedül a gyakoribb rendőrségi ellenőrzések állítják meg a drogok gyors terjedését – mutattak rá.

Illusztráció (Fotó: Yannis Behrakis/Reuters)

Melyek a legelterjedtebb partidrogok?

A partidrog kifejezés általában azokra a pszichoaktív anyagokra utal, amelyeket szórakozóhelyeken, fesztiválokon vagy más közösségi eseményeken fogyasztanak, bár az utóbbi időkben ezek otthoni használata is megnőtt, már-már unaloműzésből nyúl az ember ezekhez a szerekhez. Közéjük tartozik az MDMA (közismertebb nevén ecstasy), a GHB (gamma-hidroxibutirát, másnéven Gina), az amfetaminszármazékok (speed), valamint az olyan új pszichoaktív anyagok, mint a szintetikus katinonok. Az MDMA eufóriát, empátiát és fokozott energiaszintet okoz, míg a depresszáns hatású GHB már kis adag eltérésekkel is életveszélyes túladagolást eredményezhet. Az amfetaminok serkentőként működnek, növelik az éberséget és a kitartást, de hosszú távon pszichózis és szívproblémák kialakulásához vezethetnek. 

A legnagyobb probléma ezekkel a szerekkel a bizonytalan eredetük és összetételük: az illegális laboratóriumokban előállított készítmények gyakran szennyezettek vagy sokkal erősebbek a vártnál, ami tovább növeli a kockázatokat.

Míg korábban a Ginát csak nők kihasználására alkalmazták, napjainkban a használók saját célra vásárolják, hogy fokkozák a buli hangulatát.

Nagyobb hatóanyag-tartalom az ecstasyban

Az MDMA fogyasztása az elmúlt évtizedben stabilizálódott Európában, azonban a szerek hatóanyag-tartalma jelentősen megemelkedett. Az EMCDDA (Európai Drog- és Drogfüggőség Vizsgáló Központ) idei jelentése szerint az átlagos MDMA-tartalom tablettánként 138–158 milligramm, míg a 2010-es évek elején ez 80–100 milligramm körül mozgott. 

Ez az emelkedés a túladagolás kockázatát sokszorozza meg, különösen a tapasztalatlan fiatalok körében, akik nem ismerik a szerek hatását vagy kombinálják azokat alkohollal és más drogokkal. 

A budapesti szennyvízvizsgálatok is kimutatták az MDMA jelenlétét, főként fesztiválidőszakokban és a buliturizmus csúcsidőszakaiban.

A GHB, vagy gamma-hidroxibutirát, egy központi idegrendszeri depresszáns, amelyet a felhasználók gyakran „folyékony extasynak” neveznek. A szert leggyakrabban alkoholos italokhoz keverve fogyasztják, ami jelentősen fokozza a kockázatokat. Már kis túladagolás is súlyos következményekkel járhat: légzésleállás, kóma és halál. A budapesti Péterfy kórház toxikológiai osztálya szerint az elmúlt években nőtt a GHB-intoxikációval kórházba szállított fiatalok száma, különösen a hétvégi klubestek és fesztiválok után. A probléma súlyosbodik, mivel a GHB olcsón előállítható és könnyen beszerezhető az interneten keresztül.

A pszichoaktív anyagok hódítanak a budapesti éjszakában

Az utóbbi években egyre több új pszichoaktív anyag jelent meg a budapesti éjszakai életben, köztük szintetikus katinonok. Ezek a dizájnerstimulánsok olyan szerkezetű vegyületek, amelyeket a klasszikus drogok jogi tiltása miatt módosítanak, hogy kikerüljék a szabályozást. Fogyasztásuk rendkívül veszélyes, mert a felhasználók nem tudják pontosan, hogy mit szednek. 

A kombinációs trendek (MDMA+GHB, amfetamin+alkohol) szintén növelik a túladagolás és a súlyos szövődmények esélyét. Egy tavalyi jelentés szerint ezek a keverékek egyre gyakrabban vezetnek sürgősségi ellátáshoz.

Budapest az elmúlt évtizedben a közép-európai buliturizmus egyik fővárosává vált. A belvárosi romkocsmák, a körúti klubok és a Duna-parti fesztiválok évente több százezer külföldi és hazai fiatal számára ígérnek felejthetetlen éjszakákat. A 2023-as adatok szerint a fővárosba látogató turisták 29 százaléka kifejezetten az éjszakai élet miatt érkezett. Az éjszakai szórakozóhelyek gyakran a gyenge beengedési ellenőrzés miatt válnak a dizájnerdrogok forgalmazásának és fogyasztásának melegágyává. 

A számok nem hazudnak: a budapesti éjszakai élet mögött kemény valóság áll: 

A hétvégi mentőhívások száma 38 százalékkal nőtt 2019 és 2024 között a VII. kerületi bulinegyedben, túlnyomó részben túladagolás vagy droghoz kapcsolódó eszméletvesztés miatt.

A fővárosi kluboknak csak 18 százalékában működik biztonsági protokoll a drogfelismerésre, és alig öt százalékuknak van éjszakai elsősegélynyújtója.

Új járvány a közösségi médiában

A közösségi média platformjai – TikTok, Instagram, Snapchat – ma már nemcsak az önkifejezés, hanem a trendek és drogfogyasztás terjesztés színterévé is váltak. A fiatalok számára az éjszakai élet képei és videói sokszor az „örök buli” hamis illúzióját közvetítik: fények, zene, barátok és egy-egy feltűnően színes ital vagy ismeretlen tabletta a háttérben. A 16–24 éves európai fiatalok 73 százaléka követ olyan influenszert vagy zenészt, aki nyíltan említi vagy mutatja be a drogok fogyasztását internetes tartalmaiban. A közösségi médiában a drogok fogyasztásának „szépítése” egy új járvány, amely képes egy generációt elveszíteni a filtereken keresztül.

A budapesti éjszakák egykor a szabadságról szóltak.

Túl sok fiatal ébred kórházi ágyon, vagy nem ébred fel soha többé. Az italok mellé kevert szerek, a színes tabletták és a hamis biztonságérzet már nemcsak a klub falai közt vannak jelen, hanem a város utcáin is. 

– Ez a város több annál, hogy turisták buliparadicsoma legyen. Budapestnek fel kell ismernie, hogy a fiatalok jövője múlik azon, hogyan kezeljük az éjszakai élet árnyoldalát. Ha most nem történik változás, Budapest egy egész generációt kockáztat a féktelen éjszakák és a „könnyű szerek” illúziója miatt – figyelmeztetett a DKI.

Borítókép: Budapest bulinegyede/illusztráció (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)