Az energetika, a szállítás, az európai közlekedési folyosó, a záhonyi logisztikai központ, a határátlépés zökkenőmentesebbé tétele és a nemzeti kisebbségek kérdései álltak Juscsenko magyarországi tárgyalásainak középpontjában. Az ukrán elnök tárgyalt meghívójával, Sólyom László államfővel, röviden Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel és Szili Katalin házelnökkel, míg ma találkozik Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével.
A megbeszéléseken egyelőre inkább nagy ívű tervek körvonalazódtak, amelyek még korántsem értek a megvalósítás stádiumába. Magyarország érdekelt húsz megawattnál kisebb kapacitású vízierőművek építésében a Felső-Tisza vidékén, már zajlik a szakértői munka egy egymilliárd köbméteres föld alatti gáztározó építéséről Ukrajna területén, emellett pedig tárgyalnak gázvezeték-tranzitkapacitás biztosításáról egy Magyarországon megépítendő gázerőmű számára. Juscsenko kifejtette, hogy Kijev közvetlenül a határ mentén biztosítani tud olyan területet, amely nagy mennyiségű, akár 30 milliárd köbméter gáz tárolására alkalmas Magyarország számára. Juscsenko kitért azon ukrán újságírói kérdés elől, miszerint Kijev szándékozik-e a villanyáram szállításáról szóló hosszú távú, a piacinál a magyar fél számára alacsonyabb árat megszabó kétoldalú szerződést felülvizsgálni. Mint az ukrán elnök fogalmazott, bármi bekövetkezhet, ám fontosabbnak tartja a burstini energiasziget Magyarország bevonásával történő modernizálását, így az export bővítését.
A magyar és az ukrán államfő egyaránt szorgalmazza új határátkelőhelyek létesítését a magyar– ukrán határon, és tárgyalni fognak a közös vámkezelés lehetőségéről is. A köztársasági elnök kérte kollégája támogatását ahhoz, hogy a 2008-ban életbe lépő ukrajnai egységes felvételi rendszerben biztosítsák a magyar iskolákban végzett tanulóknak, hogy magyar nyelven írhassák meg a felvételi teszteket.
Szuverenitásvédelmi Hivatal
Beazonosította a brüsszeli „aranyásókat” a Szuverenitásvédelmi Hivatal
