Felborul a menetrend

Úgy tűnik, azáltal, hogy az államfő visszaküldte az Országgyűlésnek az állami vagyonról szóló törvényt, felborult a kormány által e jogszabály bevezetésére készített menetrend, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács ugyanis július 15-ig nemigen jöhet létre. Cservák Csaba alkotmányjogász szerint ha az államfő a törvény hatálybalépése előtt előzetes normakontrollt kér az Alkotmánybíróságtól, a jogszabály nem léphet addig életbe, ameddig a taláros testület nem dönt róla.

Szeptember 1-jén lépne hatályba a vagyontörvény, ám ehhez a köztársasági elnöknek ellenjegyeznie kéne. Bencze Izabella, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) korábbi vezérigazgató-helyettese viszont határozottan állítja, hogy a helyzet sokkal rosszabb, mint azt az államfő megítéli. A jogásznő is aláírta azt a kedden közzétett nyílt levelet, amelyet 49 közéleti személyiség, közöttük Mádl Ferenc szignált, s amelyben kifejtik, hogy alkotmányellenesnek tartják a jogszabályt. Bencze Izabella lapunknak tegnap elmondta, hogy ők mindenképpen az Alkotmánybíróság elé viszik az ügyet, hiszen a törvény a magyar nemzet vagyonának sorsáról szól, amelyről az alkotmány indokolása szerint csak olyan szervezet rendelkezhet, amely az egész népet képviseli. A vagyontörvény viszont a kormány alá rendeli a felállítandó Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanácsot, holott a kabinet csak végrehajtó hatalom. A nyílt levél aláírói szerint a nemzeti vagyon értékesítéséről csak az Országgyűlés irányítása, felügyelete alá tartozó szervezet dönthet, amelynek elfogadásához legalább kétharmados parlamenti többség szükséges, mert ez a létszám képviseli a nemzetet. A KVI volt vezérigazgató-helyettese hangsúlyozta: a törvény kimondja, hogy a privatizáció lezárult, már csak ezért sem engedhető meg, hogy a kormány a kórházak és más nemzeti vagyonelemek eladogatásával tömje be az államadósság miatt a költségvetésben keletkezett lyukakat.
A vagyontörvénnyel szemben egyre szélesebb körű társadalmi ellenállás bontakozik ki. A Baross Gábor Nemzeti Gazdaságpártoló Társaság a jogszabály alapos elemzése után már hétfőn közzétette állásfoglalását a nemzeti vagyon kérdéséről, s Bod Péter Ákos egyetemi tanár, a civil szervezet elnöke lapunknak elmondta, hogy rengeteg gondjuk van a törvénnyel. Kiemelte, hogy a jogszabály az ellenőrzést is lehetetlenné teszi. Ráadásul egy piaci szervezet kezelésébe kerül a meghagyott vállalkozói és egy hatalmas kincstári vagyon, amelynek összekeverését ugyancsak aggályosnak tartják. Bencze Izabellához hasonlóan a jegybank egykori elnöke is valószínűtlennek tartja, hogy a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács a tervezett időpontig létrejöjjön.
Cservák Csaba alkotmányjogász szerint ha az államfő a törvény hatálybalépése előtt előzetes normakontrollt kér az Alkotmánybíróságtól, a jogszabály nem léphet addig életbe, ameddig a taláros testület nem dönt róla. Ugyanakkor rámutatott arra a joghézagra, hogy a népszavazás nem halasztó hatályú, ezért a kórházak privatizálhatók, mielőtt a lakosság voksolna ez ügyben. Bencze Izabella ehhez hozzátette, hogy ez nem történhetne meg, ha az Alkotmánybíróság még a népszavazás előtt alkotmányellenesnek minősítené a törvényt.
A Pénzügyminisztériumtól is megkérdeztük, hogy miként látják a vagyongazdálkodási tanács jövőjét, s Pichler Ferenc szóvivőtől a következő tájékoztatást kaptuk: „Szeretnénk, ha a testület minél előbb felállna, de a törvénynek ehhez meg kell születnie. Ezért nem szolgálhatok időpontokkal, hiszen nem tudjuk, mikor ül össze az Országgyűlés.