Hamburgban is tiltakoznak

Miközben Magyarországon arról folyik a vita, hogy a fejlesztési hozzájárulás címén bevezetett tandíj alól mentesülhet-e az államilag finanszírozott képzésben részesülő hallgatók 15 százaléka – amelyre a kormány ígéretet tett –, az északnémet kikötővárosban, Hamburgban a művészeti főiskola diákjainak döntő többsége nem hajlandó befizetni a most bevezetett tandíjat, amelynek összege megegyezik a magyarországival.

Hamburgban a művészeti főiskolán kérdéses, hogy szeptemberben elindul-e a tanítás, miután a magyarországihoz hasonló mértékű, mintegy 500 euró szemeszterenkénti tandíjat vezetnek be a Hanza-város intézményében. Ez az összeg csaknem egybeesik a legtöbb Magyarországon is már bevezetett költségtérítéses oktatási ellentételezés nagyságával, valamint a tervezett és a kormánykoalíció pártjai által immár elfogadott teljes és általános felsőoktatási tandíjjal, ami 120 000 forint szemeszterenként.
A hamburgi diákok sokallják az 500 eurót, sőt ellenzik mindenféle tandíj bevezetését, mert abban az esélyegyenlőség teljes kizárását, a diákság korai adósságfüggőségét, pénzügyi kontraszelekciót látnak csupán.
A szemeszter hallgatói szervezett keretek között jelezték, mintegy 80 százalékuk nem hajlandó a tandíj befizetésére. Az előírások szerint, aki tandíjat nem fizet, az automatikusan kizárja magát az oktatásból. A maradék tandíjasok kedvéért viszont nem érdemes elindítani az oktatást, az iskola bezárhatja a kapuit.
Magyarországon a tandíj bevezetése kapcsán most az kavart vihart, hogy nem állja meg a helyét az a kormány által hangoztatott állítás, amely szerint az államilag finanszírozott képzésben részt vevő tanulók legjobban teljesítő 15 százaléka mentesül a fejlesztési részhozzájárulás megfizetése alól. A múlt héten az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) bejelentette: az egyetem szenátusának július 2-i döntése alapján „a 2007 szeptemberében hallgatói jogviszonyt létesítő, államilag támogatott alapképzésben részt vevő hallgatókra vonatkozóan a képzési hozzájárulás éves mértékét egységesen 105 ezer forintban, a képzési hozzájárulás fizetése alóli mentesség mértékét ugyanezen hallgatókra vonatkozóan 0 százalékban állapította meg”. Arra a kérdésünkre, hogy milyen okok álltak e döntés meghozatalának hátterében, miért nem adtak a – törvényben megengedett módon – hallgatók 15 százalékának mentességet, azt a választ kaptuk az intézménytől: az egyetem közleménye önmagáért beszél, nem kívánnak egyéb kommentárt fűzni az ügyhöz. Ugyanez a válasz érkezett arra a kérdésünkre, hogy esetleg forráshiány áll-e a döntés mögött.
A győri Széchenyi István Egyetem arra jutott, hogy igazságtalan lenne, ha a tandíjmentesség miatt más tanulók költségeit emelnék meg. Ebből a megfontolásból itt is mindenkinek fizetnie kell fejlesztési részhozzájárulást – tudtuk meg Bíró Béla főtitkártól.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem arról tájékoztatta lapunkat, hogy a tandíjmentesség ügyében július második felében döntenek. A Debreceni Egyetem oktatási rektorhelyettese, Jávor András elmondta, nem született még döntés az intézményben arról, hogy a hallgatók hány százaléka mentesül majd a fejlesztési részhozzájárulás megfizetése alól, de mivel az egyetem gazdaságilag stabil alapokon áll, ezért úgy véli, nem lesz akadálya annak, hogy a legjobban teljesítők 15 százaléka mentességet élvezzen.
A Budapesti Corvinus Egyetem döntése szerint az intézmény – tanulmányi teljesítmény alapján – a hallgatók 15 százalékának teszi lehetővé karonként a fejlesztési részhozzájárulás megfizetése alóli mentességet – közölte lapunkkal Kis Norbert rektorhelyettes.