Tény, ami adatokkal igazolható, hogy valamelyest emelkedik a Föld átlaghőmérséklete, tehát van egy globális felmelegedés. Azonban nincs tudományos egyetértés abban, hogy a felmelegedést mi okozza. A kutatók véleménye megoszlik arról, hogy ezt a környezetre ártalmas emberi tevékenység okozza-e, tehát a szén-dioxid-kibocsátás és az üvegházhatás, vagy pedig a Föld nevű bolygón évezredes önszabályozó légköri mechanizmusok működnek, amelyekre nincs nagy ráhatásunk. Ha az előbbi az igaz, akkor bizonyos értelemben és mértékben át kell alakítani létezésünk módjait és formáit, ha viszont az utóbbi, akkor a meglévő évszázados életrendünk hagyományait nem kell kidobnunk az ablakon. Utóbbi esetben is van azonban szerepe – a klímavédelem helyett – a környezetvédelemnek, amely egy konzervatív ember számára is fontos, hiszen a teremtett világot élhetőnek, tisztának, szennyezettségmentesnek képzeli el, és ezért hajlandó mindent megtenni.
A vita tudományosan még nem dőlt el, hogy klímavédelemre és klímavészhelyzet kihirdetésére van-e szükség, vagy pedig fokozottabb környezetvédelemre. Mégis, a balliberális, globalista politikai-gazdasági körök számára ez már eldöntött tény, s a kérdés az ő köreikben erős politikai és világszemléleti színezetet kapott.
Ebből kiindulva a klímavédelmet mint mozgalmat, illetve a klímahisztériát nem lehet önmagában megérteni és önmagában kezelni, hanem kifejezetten a globalista körök céljainak, a globalizmusnak alárendelten. A kérdés kezelése és megértése tehát a politika logikája és fogalmi keretei között lehetséges.
Ennélfogva a globalizmus céljaiból kell kiindulni.
Kiindulópont a „világtársadalom” létrehozása egyformává tett, identitását vesztett fogyasztókkal, akik könnyűszerrel irányíthatók egy „világkormány” által. Szerintük ez a legjobb válasz a világ létező problémáira, mert átalakítja az egyént, s egyben maximalizálhatóvá, globálissá teszi a profitot.
Ez már nem rendszer-átalakítás, hanem az ember átalakítása, ami ellehetetleníti az ellenállást. Céljaikhoz felhasználják – eszközként – a kommunizmusból és a liberalizmusból eredő, a frankfurti iskola által megalapozott neo- vagy inkább ultraliberális nézeteket, világfelfogást.