Vádolom az Európai Uniót, mert tönkretette Európát. Vádolom a brüsszeli vezérkart, mert háborúba kényszerítette és kényszeríti a tagállamokat, elszegényítve ezzel az európai emberek nagy részét. Vádolom az Európai Uniót, mert az európai emberek érdekei ellen és egy globalista háttérhatalom érdekében dolgozik. Éppen ezért
követelem, hogy a brüsszeli vezetés távozzon az unió éléről, és az egész unió működését helyezzük teljesen új alapokra. Jöjjön létre egy új, európai államok közötti laza együttműködés, amelyben minden egyes ország megőrzi a szuverenitását és önállóságát.
Ha ez netán nem sikerül, akkor erősen fontoljuk meg, hogy érdemes-e még az unió tagjának maradni. Írom mindezt azok után, hogy 2021-ben már – talán elsőként – megpendítettem a huxit gondolatát, ám később elálltam ettől.
Meggyőződésem, hogy nem mindig és nem mindenáron kell egy olyan nemzetközi szövetségben bent maradni, amibe egyszer beléptünk. Ha az a szövetség alapjaiban átalakul, mégpedig igen rossz irányba, és semmilyen módon nem szolgálja a magyar nemzet érdekeit és értékeit, akkor minek kell abban maradni? Ugyanis
komolyan gondolom azt, hogy a szuverenitásunk az első. Persze, értem én, sok előnye van az uniónak. Sokan még mindig reménykednek abban és azért, hogy az EU-szerződéseknek megfelelően, egyenrangú félként és méltányosan bánnak velünk.
Kérdezzük meg a szövetségesünket, Donald Trumpot, mi a véleménye az Európai Unióról. És vajon ő nem tudna-e segíteni rajtunk, ha az uniós kötelmeinktől így vagy úgy, de megszabadulnánk, és bilaterális együttműködési megállapodásokat köthetne velünk? Persze így is reménykedünk, hogy uniós tagként is kedvez nekünk majd valahogyan Trump. De a remény itt sajnos kevés. Az ő legnagyobb ellenfele Kína, és ha az unió egységesen fordul Kína ellen, és mi semmit nem tehetünk, akkor csapdába kerülünk.
A másik gondunk az, hogy már látszik: Trump sem tudja olyan könnyen kihúzni magát az orosz–ukrán háborúból, bár vélhetően valóban akarja, akarná a békét. Igen, de ő üzletember és realista: ha a felek nem hajlandók erre, illetve pontosítok: ha a globális elit, a legnagyobb bankárbirodalmak Oroszország megsemmisítésére törnek – és arra törnek! –, akkor nem tud mit kezdeni még Trump sem. Ráadásul Amerikában a politikai kultúra része az oroszellenesség is, mind a demokratáknál, mind a republikánusoknál. Ebből fakadóan Trump „vállat von”, csinál egy számára előnyös üzletet az ukrán ritkaföldfémek ötven százalékának megszerzésével, s utána, engedve az amerikai teljes politikai osztály (és a globális erők) nyomásának, továbbra is, ha mérsékeltebben is, de támogatja Ukrajnát a háborúban.
Tehát legyünk realisták, és ne várjunk csodákat ott Trumptól, ahol nem várhatunk. Kisebb kérdésekben majd támaszkodhatunk rá, de a nagy témákban a nagyhatalmak önkénye szerint cselekszik, s ebben nem foglalkozik kisebb országok szempontjaival, még ha azok barátok is.
A politika nem barátság kérdése, különösen nem a nagyhatalmak esetében. Aki ezt nem érti meg, az ne akarjon nemzetközi politikai tényezővé válni, mert nem jól méri fel, hogy mi van.
