A szakértő elárulta, hogy mi volt Kijev célja a Barátság kőolajvezeték megtámadásával

Az ukránok sorozatos támadásai a Barátság kőolajvezeték ellen komoly feszültséget okoznak Magyarországon. A magyar kormány mérlegeli a válaszlépéseket, miközben a nemzetközi politikai nyomás is növekszik. Horváth József biztonságpolitikai szakértő szerint a helyzet mögött célzott ukrán akciók állnak, amelyek Budapest és az EU politikai döntéseit célozzák.

Volodimir Zelenszkij és Ursula von der Leyen (Fotó: AFP)

A Vasárnapi újságban Horváth József biztonságpolitikai szakértő, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet vezetője a Barátság vezeték elleni támadásról, illetve az orosz–ukrán béke kérdésköréről beszélt. A műsorvezető az ukránok által ismét megtámadott Barátság kőolajvezeték ügyével kezdte a beszélgetést. Ez már a harmadik ukrán akció volt egymás után. 

Az ukrán akciók célja Budapest megleckéztetése volt?
(Fotó: Getty Images North America/Win Mcnamee)

Az ukrán akciók célja

Bár hivatalosan nem ismerik el, az ukrán sajtó szerint a cél Budapest megleckéztetése. 

A Korreszpondent című lap például örömét fejezte ki amiatt, hogy Putyin „barátai” ismét olaj nélkül maradtak. A kérdés az, hogy vajon az ukrán vezetés mit remél a magyar álláspont változásától a háború és az EU-csatlakozás kapcsán.

Horváth szerint ezek célzott akciók, amelyeket az ukrán titkosszolgálat is kiegészít. Az aktivitás Magyarország ellen egyértelműen a kormány esetleges gyengítéséről, illetve az EU-csatlakozásról szól. A Barátság vezetékkel szembeni támadások is ebbe a folyamatba illeszkednek. Ugyanakkor a támadások paradox helyzetet teremtenek, mert az ukrán hadsereg által használt gázolaj egy részét Magyarországról szerzik, így ha a csapok elzáródnának, az ukrán hadsereg is nehéz helyzetbe kerülne.

Mit tehetne Magyarország válaszként? 

A biztonságpolitikai szakértő hangsúlyozta, hogy bár a miniszterelnök jelezte, napok alatt képes lenne Ukrajnát megbénítani, a kormány nem kíván ilyet tenni. 

A cél a béke fenntartása és a humanitárius támogatás biztosítása, beleértve az üzemanyagot és az áramot is. Ugyanakkor Brüsszel és Kijev nem kezelik megfelelő súllyal Budapest álláspontját, a hangsúly csupán az ukrán EU-csatlakozás zavartalan útján van.

Orbán Viktor levelet küldött Donald Trumpnak, segítséget kérve a Barátság vezetékkel kapcsolatos támadások ügyében, hasonlóan az Északi Áramlat elleni támadásokhoz. Trump jelezte, hogy dühös, és az amerikai beavatkozás lehetősége felmerülhet. Horváth szerint a magyar kormány az amerikai elnökhöz fordult, mivel Brüsszelből nem érkezett támogatás, és hogy a diplomáciai lépések további következményei a háttérben dőlnek el.

A béketárgyalások kapcsán Horváth rámutatott, hogy az alaszkai és washingtoni csúcstalálkozók után volt remény a béke gyors lehetőségére, de a fronton az oroszok előrenyomulása és Zelenszkij kettős politikája bizonytalanságot teremt. 

Zelenszkij belpolitikai okokból továbbra is a háború folytatását hangsúlyozza, miközben Putyin is csak jól előkészített szakértői tárgyalásokkal kíván érdemi megbeszélésekbe kezdeni.

Trump kéthetes ultimátumot adott a feleknek, amely után a további szankciók, vámok vagy semmilyen válaszlépés nem lesz – az amerikai elnök ezt a felek hozzáállásától tette függővé. Horváth kiemelte, hogy az amerikai vezetés óvatos, próbál időt nyerni, miközben Zelenszkij pozíciója is gyengül a belpolitikai játszmák miatt.

A szakértő szerint a béke feltételei változhatnak, például a Donbaszból való ukrán kivonulás és a NATO-csatlakozás elutasítása, valamint a nyugati erők távoltartása a területről. Brit és francia tervek ukrán területekre történő beavatkozásra viszont az oroszok számára hadüzenetnek számítana, ami a konfliktus kiszélesedéséhez vezethetne. Az ukrán vezetés anyagi igényei is jelentősek. Erről már Zelenszkij is beszélt. A szakértő kiemelte:

Ugye hatmilliárd dollárt kér most a drónprogram fejlesztésére, és havi egy-másfél milliárd dollárt az amerikai fegyverellátásoknak a finanszírozására, és ez ugye csak a haderőfejlesztés az állam fenntartásához, illetve a mindennapi élet finanszírozásához szükséges pénzekről, vagy az esetleges újjáépítésről még nem is beszéltünk.

Egy dolog biztos: a bizonytalanság továbbra is jellemzi az orosz–ukrán háborút és a nemzetközi diplomáciai manővereket.

Borítókép: Volodimir Zelenszkij és Ursula von der Leyen (Fotó: AFP)