Koszovó kérdése megoszthatja az EU-t

Koszovó függetlenségének egyoldalú kinyilvánítása e kérdésben az Európai Unió eddigi egységének felbomlásához vezethet. Mindezt Bernard Kouchner francia külügyminiszter, Koszovó korábbi ENSZ-főmegbízottja jelentette ki a Financial Timesnak nyilatkozva. A francia diplomácia vezetője e figyelmeztető kijelentést már azután tette, hogy a koszovói albán vezetők visszafogottságukról biztosították Condoleezza Rice-nál tett washingtoni látogatásukon az amerikai adminisztráció vezetőit. Az amerikai diplomácia, feltehetőleg az EU álláspontját is figyelembe véve, érzékelhetően óvatosságra intette a koszovói albánokat, mondván, senki sem nyerhet a diplomáciai tárgyalások folyamatának félredobásával.
Az unió egysége – mint többen is elismerték – elég törékeny. A britek például az amerikaiakhoz hasonlóan hajlandók lennének elfogadni Koszovó függetlenségét, ha az új tárgyalások nem hoznak eredményt. A franciák és a németek ugyanezt a vonalat képviselik, de óvatosabban nyilatkoznak. Spanyolország, Ciprus és Görögország viszont szkeptikusan vélekedik erről a lehetőségről, attól tartva, hogy ez országuk területén is kedvezhet egyes szeparatista tendenciáknak. A kiszivárgott hírek szerint egységesek voltak az EU-tagállamok abban, hogy óva intették a koszovóiakat a függetlenség egyoldalú kinyilvánításától. A pristinai vezetők korábban azt közölték, ha a tárgyalások nem hoznak eredményt, november végén sor kerülhet erre a lépésre.
Az Európai Unió tagországai „konstruktív” részvételre kérték Belgrádot és Pristinát az újabb tárgyalássorozaton, s azt javasolják, hogy e megbeszéléseket az összekötő csoport nevében egy „trojka” (azaz az EU, az Egyesült Államok és Oroszország) felügyelje.