Létükért küzdő intézetek

A tegnapi határidőig sem született döntés a hazai borászati kutatóintézetek jövőjéről. Ha az érintett minisztériumok nem egyeznek meg mihamarabb, úgy jövőre akár meg is szűnhet hazánkban az ágazati szakmai kutatás. Az intézményvezetők szerint kérdés, hogy jövőre milyen forrásból láthatják el feladataikat. Erre a kutatóintézetek jelenlegi fenntartója, az agrártárca sem tudott válaszolni.

Továbbra sem hajlandó tájékoztatást adni az agrártárca arról, hogy milyen sorsot szánnak a szőlészeti és borászati kutatóintézeteknek, sőt maguk az érintettek sem tudják, hogy mi zajlik a fejük fölött. Miközben elkezdődött a jövő évi központi költségvetés tervezése, a szőlészeti és borászati kutatóintézetek jelenleg sem tudják, milyen feladatokkal és forrásokkal, illetve kinek a fennhatósága alatt végezhetik tevékenységüket – derült ki az általunk megkeresett intézményvezetők tájékoztatásából. A legutóbbi, idén elfogadott kormányhatározat szerint a kutatóintézeteknek július végére, azaz tegnapig át kellett volna kerülniük az oktatási minisztériumhoz. A pécsi, a kecskeméti, illetve a badacsonyi szőlészeti és borászati kutatóintézetek vezetői egyaránt azon véleményüknek adtak hangot, hogy a határidő betartása előreláthatóan képtelenség volt. Mindemellett érdekes szituációt teremtett a földművelésügyi minisztérium is, mivel a szaktárca az intézményeket forrás nélkül szerette volna átadni az oktatási tárcának. Mivel a kutatóintézetek állami és uniós feladatokat is ellátnak, kötelezően kell számukra költségvetési forrást biztosítani.
A kutatóintézetek főleg azért aggódnak, hogyha a két minisztérium nem jut egymással rövidesen dűlőre, idén is központi forrás nélkül maradhatnak. Márpedig a tavalyi, még a privatizációt erőltető kormányhatározat miatt az intézmények már idén sem szerepeltek önálló költségvetési tételként az agrártárca büdzséjében, ezért a dolgozók bérének fedezetét is csak meglehetősen hektikusan kapták meg. A nélkülözhetetlen génbankok fenntartását, a talajvizsgálatokat és a fajtanemesítést egyaránt tevékenységeik között tudó kutatóintézetek összesen mintegy ötszázmillió forintos költségvetéssel el tudnák látni feladatukat. Az államnak alig 150-200 millió forintot kellene a kötelező feladatok elvégzésére fordítania, a többit előteremthetnék szolgáltatásaik bevételéből, illetve pályázatokból. A kormány a maga részére könnyedén talált volna forrást. A termelők által – eredetileg bormarketing céljára befizetett – literenkénti nyolcforintos forgalombahozatali járulékból könnyedén átcsoportosíthatnának 20 százalékot a kutatás-fejlesztés területére. Az agrártárca kutatóintézetek jövőjével kapcsolatos kérdéseinkre két nap elteltével sem tudott válaszolni.

Máris elkezdődött a szüret. Az előző évekhez képest idén két héttel korábban kezdődött a szüret hazánkban. Tegnap Badacsonyban megkezdték a Csabagyöngye fajta szüretelését. A korai szüretelésű fajtáknál a szőlő minősége várhatóan meg fogja közelíteni a tavalyi kiváló évjáratot, a később érő fajták minőségét nagymértékben befolyásolja a következő időszak időjárása – közölte a Varga Pincészet. Az eddig tapasztalt aszályos időjárás miatt a korai fajtáknál is előfordulhat, hogy a szőlő savtartalma az optimálisnál alacsonyabb lesz, ami kis testű és kevésbé tartalmas borokat eredményez. Komoly veszélyt jelent azonban a hosszan tartó száraz idő a később beérő szőlőfajtáknál, mivel az utóbbi hetekben már láthatóan lassult a bogyónövekedés, aminek következtében 30-50 százalékos elmaradás is lehetséges a mennyiségben. A Varga Pincészet szerint elsősorban a fehér szőlőfajták vannak veszélyben, ezeknél a tavalyihoz hasonló kiemelkedő minőség elérésére már csak akkor van remény, ha néhány napon belül megérkezik a komolyabb csapadék.