Másodrendű taggá tesz az uniós borreform

Nehezményezzük, hogy az Európai Bizottság az unió másodrangú tagjának tekinti hazánkat – jelentette ki Gál Lajos egri borász azután, hogy tegnap Russell Mildon, a bizottság mezőgazdasági főigazgatóságának igazgatója Budapesten bemutatta a borreform tervezetét.

Nem véletlen a hazai borászok és a magyar agrártárca felháborodása, mivel a bizottság – függetlenül attól, hogy a legtöbb bortermelő ország és az Európai Parlament lényegében elfogadhatatlannak tartotta tavaly közzétett tervezetet – most lényegében változatlan tervet fogadott el. A borpiac közös szervezésének átalakításáról a bizottság által tegnap elfogadott javaslat ugyanis csupán egy lényegi változást tartalmaz, mégpedig azt, hogy a korábban javasolt 400 ezer hektár helyett 200 ezerre csökkentette a kivágásra ítélt szőlőültetvények területét. Ezenkívül hazánk számára más kedvező előrelépés nem történt, ha a területcsökkentést egyáltalán annak tekinthetjük, mivel a hazai borászok szerint a nagyarányú kivágási támogatásokkal főként az új tagországok szőlősgazdái élnek majd, akik közel sem tudtak olyan mértékű bevételre szert tenni, mint amennyit esetleg „júdáspénzként” megkaphatnak a termelés felhagyásáért.
Az Európai Bizottság budapesti központjában a tervezet tegnapi bemutatásán jelen lévő érdekvédők és borászok teljesen elfogadhatatlannak minősítették azt, s nemcsak a szőlőkivágás támogatása miatt, hanem azért is, mert az unió a pénzek újraelosztásánál éppen azokat a tagállamokat részesítené előnyben – Franciaországot, Olaszországot és Spanyolországot –, amelyek bizonyos régiókban eddig is a legnagyobb mértékben vették igénybe a feleslegek levezetését szolgáló támogatásokat. A bizottság által javasolt tervezet szerint az évente rendelkezésre álló mintegy 1,3 milliárd eurónyi forrás több mint 90 százalékát nem az új tagállamoknak is kedvező területi alapon osztanák szét, hanem történelmi alapon, ami az előző esztendők termelési adataira támaszkodik. Ezzel pedig azt érik el, hogy hazánk a régi nagy bortermelő országok támogatási szintjének alig felét kapja meg. Tovább rontja versenyképességünket a bizottság répacukor-korlátozásra vonatkozó elképzelése. Magyarország hagyományos módon alkalmazza a répacukrot a bor javítására. A borászati eljárás jogos és indokolt használatát az unió Magyarországgal folytatott csatlakozási tárgyalásai során teljes mértékben elismerte – hívta fel a figyelmet közleményében a földművelésügyi tárca. A répacukor használatának további korlátozása mintegy 10-12 százalékkal növeli a termelés költségeit, a bor versenyképességi esélyeit rendkívüli mértékben rontja. A tárca szerint a bizottság által elfogadott reformterv nem szolgálja a piaci kereslet-kínálat közötti egyensúly megteremtését.