Nemzetgazdasági érdek, hogy Magyarországnak erős tőkepiaca legyen, hiszen ez a hazai megtakarítások és a magyar vállalatok növekedéséhez szükséges tőkeigény találkozási helye – állapította meg a BÉT elnöke. – Részvénykínálat híján nincs tőkepiacunk, enélkül pedig a hazai lakosság arra kényszerül, hogy pénzügyi megtakarításaival távoli tőzsdéken külföldi vállalatok növekedését finanszírozza. A Mol-részvények ma közel 300 milliárd forintnyi lakossági megtakarítást kötnek le, ezért sem mindegy, hogyan végződik a társaság függetlenségi harca. A BÉT – a befektetések élénkítésével kapcsolatban – már két évvel ezelőtt is több javaslatot megfogalmazott, amelyeket a kormány akkor el is fogadott. Idén újabb ötpontos javaslatcsomagot készítettünk el azzal a célkitűzéssel, hogy a hazai megtakarításokat idehaza kössük le: azzal a magyar gazdaságot és a hazai vállalatokat erősítsük. A csomag egyik fő eleme a még állami kézben lévő vállalatok részleges tőzsdére vitele, valamint a feltörekvő magyar középvállalatok beterelése a börzére. Itt az ideje, hogy leszámoljunk azzal a mítosszal, hogy az a legjobb megoldás, ha egy állami vállalatot egy az egyben külföldi befektetőnek privatizálunk. Véleményem szerint komoly stratégiai hibát követett el Magyarország ezzel a felfogással az elmúlt 17 évben. Ami pedig a már magánkézben lévő középvállalatokat illeti, ott a tőzsdére terelés azért fontos költségvetési kérdés, mert ezzel jelentősebb adófizetőkké válnak a cégek. Ma még ugyanis a magas adó- és járulékterhek miatt a társaságok túlnyomó többsége különböző könyvelési trükkökkel rejtegeti valós nyereségét.
– Ezen túl további négy javaslat szerepel a csomagban. Melyek ezek?
– Valóban, a csomag része az is, hogy a pénzügyi ismeretek oktatása legyen kötelező a középiskolákban, valamint a befektetési alapok úgy adózzanak, mint a részvények, hiszen ma az itt szerzett hozamot ugyanolyan adó terheli, mint a kamatot. Ez pedig nem teszi lehetővé, hogy a veszteségeket szembe lehessen állítani a nyereséggel, csökkentve ezzel adóalapunkat. Márpedig akárcsak a részvények, a befektetési jegyek is lehetnek veszteségesek. A legizgalmasabb újításnak a megtakarítások szabad áramlásának a biztosítását tartom az ingatlanpiac és a tőkepiac között. Ismeretes, a hazai megtakarítások túlnyomó részét az ingatlanok képezik, hiszen Magyarországon mindenki tulajdonos, vagy azzá kíván válni. Többek között ez is az oka annak, hogy a házak és a lakások nagy része igen rossz állapotú, hiszen a tulajdonosoknak nincs pénzük a felújításra. Ezen a helyzeten azonban cseppet sem segít, hogy ma az ingatlanok eladása 25 százalékos forrásadót von maga után, ami szintén jelentős akadály a piaci mozgások előtt. Véleményünk szerint meg kell szüntetni ezt a korlátot arra az esetre, ha az ingatlaneladásból származó bevételt a nyugdíjpénztárunkba, a nyugdíj-előtakarékossági számlánkra vagy a hosszú távú befektetési számlára fizetjük be. Ennek komoly állami bevétel nem esne áldozatul, sőt az élénkebb kereskedés révén még pluszbevétel is származna belőle. Ez a lépés nemcsak a tőkepiacot, a nyugdíj-előtakarékoskodást és az ingatlanpiacot segítené, hanem az országon belüli könnyebb munkaerő-áramlást is, amelynek hiánya miatt ma sok helyen a munkaerő-kínálat és -kereslet nem találkozik egymással.
– A hosszú távú befektetési számla hogyan segítené elő a tőkepiac erősödését?
– A hosszú távú befektetési számlával újabb kapu nyílna meg a tőkepiac felé. Lényege, hogy amennyiben a befizetett összeget legalább három éven keresztül nem vesszük ki, annak hozama árfolyam- és kamatadómentessé válik. Ez is hozzájárulna a Magyarországon még gyerekcipőben járó befektetői kultúra erősítéséhez.
– A tervekről egyeztettek már a kormánnyal?
– Természetesen, sőt, az ellenzéki pártokkal is folytattunk megbeszéléseket. Ha a kormány magáénak érezné javaslatainkat, akkor akár a jövő év elejére jogszabály lehetne azokból.
– Idén számíthatunk-e új bevezetésekre a BÉT-en?
– Az idén eddig két új bevezetés volt – a Regionális Fejlesztési Vállalaté és az Orco Property Groupé –, de még további, mintegy tíz céggel folynak a tárgyalások.
– Szóba került már az adó- és járulékcsökkentés kérdése. Ön hogyan ítéli meg a magyar gazdaság jelen helyzetét, milyen változásokra, reformokra volna szükség?
– A magyar gazdaságról nem lehet egy mondattal véleményt formálni. Ugyanis a versenyszektor általában véve igen jól működik. Ennek köszönhető, hogy a gazdaság összességében jól teljesít. Ezen belül azonban a nemzetközi és a nagyvállalatok igen sikeresek, a kis- és középvállalkozások viszont már kevésbé. Ezt szokás a magas adók és járulékok rovására írni, azonban itt más tényezőknek is komoly szerepük van. Sőt, véleményem szerint teljesen természetes, hogy ebben a szférában nem ritkák a csődök és a felszámolások sem. Komolyabb baj, hogy az állami szektor az utóbbi hat év költségvetési politikájának hatására oda jutott, hogy valóban megszorító lépések váltak szükségessé. Ezek azonban nem keverendők össze a reformokkal: a megszorítások a stabilitás elérésére szolgálnak, a reformok pedig arra, hogy a hiány – az egészségügy, az oktatás, a közigazgatás és a nyugdíjszisztéma hibás szerkezete miatt – ne termelődjön újra. Ki kell törni a „Húzd meg, ereszd meg!” ciklusokból. Ha nem sikerül, Magyarország behozhatatlanul lemarad. Azt még nem látom tisztán, hogy a mostani reformkezdeményezésekből mi valósul meg.
MÁV
Így közlekednek a vonatok a hétfő esti vihar után, mutatjuk a részleteket
