Optimista és realista gazdaságkutatók

Jelentős eltérést mutatnak a magyar gazdaság folyamataival kapcsolatban az egyes gazdaságkutató intézetek előrejelzései. A legoptimistább prognózisokat most is azok a kormány közeli intézetek adják ki, amelyek 2006 tavaszán még öt százalék körüli tavalyi hiányra számítottak, s amelyek bevezethetőnek tartották 2010-ben az eurót.

Hasonlóan a tavalyi évhez, az idén is érdemi eltérés mutatkozik az egyes gazdaságkutató intézeteknek a magyar gazdaságra vonatkozó előrejelzései között, jóllehet a különbségek most nem olyan mértékűek, mint a múlt esztendőben. A tavaly és 2007-ben kiadott előrejelzések között van egy másik hasonlóság is: ahogyan 2006-ban, úgy most is azok az intézetek adják ki a legderűlátóbb prognózisokat, amelyek a jelenlegi kormányhoz közel állnak, illetve számos állami megrendelővel rendelkeznek. A kormány közeli, valamint a független hazai és külföldi elemzőintézetek előrejelzéseit összehasonlítva látható: az előbbiek jelentéseikben rendre magasabb gazdasági növekedést, alacsonyabb inflációt, kisebb államháztartási hiányt, alacsonyabb munkanélküliséget és alacsonyabb jegybanki alapkamatot jósolnak.
A magyar gazdaság fejlődésére, a költségvetés helyzetére, valamint a pénzromlás alakulására vonatkozóan a legoptimistább előrejelzéseket továbbra is elsősorban a GKI Gazdaságkutató Zrt. jelenteti meg. Honlapja szerint az intézet – amelynek csaknem 90 százalékos részvénycsomagja a vezetők és a munkatársak tulajdonában van – olyan állami megrendelőket tudhat magáénak, mint a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, a Miniszterelnöki Hivatal, az Oktatási és Kulturális Minisztérium, az Országos Foglalkoztatási Alap és a Nemzeti Hírközlési Hatóság.
*
A cég az MSZP–SZDSZ vezette fővárosi önkormányzattal is jó kapcsolatokat ápolhat, hiszen a kutatóintézet partnereinek listáján szerepel Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala és a Főtáv Zrt. is.
Az intézet ebben a hónapban megjelentetett előrejelzése az idei évre például 3,2 százalékos növekedéssel számol, ami a kutatók szerint jóval meghaladja a korábban tervezett mértéket. Az Európai Unió 27 tagállamának legmagasabb inflációjáról a prognózis szintén a pozitívumokat emeli ki: a magyar pénzromlási ütem idén csak átmenetileg gyorsult, túl van a csúcsponton, szeptembertől pedig erőteljesen mérséklődik.
Ekkora derűlátás nem jellemzi az Ecostat Kormányzati Gazdaság- és Társadalomstratégiai Kutató Intézet prognózisait, ám a gazdasági tárcához tartozó épületben dolgozó kutatók általában szintén optimistábbnak tekinthető előrejelzéseket adnak ki. A tavaly szeptemberben és idén januárban bevezetett adó- és járulékemeléseket, a többi hatósági áremelést az Ecostat által publikált jelentések jellemzően nem megszorítócsomagként, hanem korrekciós lépésekként vagy takarékossági döntésekként említik.
A GKI és az Ecostat jelentéseihez képest jóval több kritikusabb hangnemet üt meg a többi kutatóintézet, így a Kopint-Tárki Zrt., az ICEG és a Pénzügykutató Zrt. A Kopint kutatói legutóbbi jelentésükben például arra hívták fel a figyelmet, hogy a megszorítócsomag hatása a korábban vártnál jóval keményebb lesz, így az infláció idén éves átlagban eléri majd a 7,5 százalékot, a gazdaság növekedési üteme pedig 2,7 százalékra lassul. Hasonló elemzéseket tett közzé az idei évre vonatkozóan az ICEG kutatóintézet is, amelynek jelentései rendre kitérnek az államadósság növekedésére, az ebből fakadó pluszterhekre. Az ICEG régiós viszonylatban is értékeli a magyar gazdaság helyzetét: idén is hazánk marad a régió sereghajtója a leglassúbb gazdasági növekedéssel, a legmagasabb inflációval és a legnagyobb mértékű hiánnyal.
A múlt évet illetően az ideinél lényegesen nagyobbak voltak a különbségek az egyes gazdaságkutatói prognózisok között. Néhány hónappal a megszorító intézkedések és az államháztartás valós állapotának bejelentése előtt a GKI kedvező szerkezetű – főleg az exportra és részben a beruházásra támaszkodó – gazdasági növekedést jósolt, s a korábban jelzett 4,1-4,2 százalékról 4,4 százalékra emelte az éves bővülésre vonatkozó várakozását. Az intézet az államháztartási hiányt illetően is optimista volt, 5,7 százalékos deficitet előre jelezve, méghozzá úgy, hogy a prognózisba bekalkulálta a GDP 1-1,5 százalékát kitevő egyensúlyjavító intézkedések hatását. A kormány által közölt adatokból hasonló folyamatokra következtetett az Ecostat is. Tavaly márciusban reálisnak tartotta az euró 2010-es bevezetését.

A GKI friss prognózisa. Túl van a csúcsponton az infláció, amely éves átlagban 7 százalék körül alakul, és idén még legalább egy százalékpontos kamatcsökkentés várható, így az alapkamat az év végére 6,5 százalék körül lehet – áll a GKI Gazdaságkutató Zrt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzésében. Eszerint a reálkeresetek idén 4,5 százalékkal mérséklődnek, a gazdasági növekedés üteme pedig a tavalyihoz képest visszaesik, de jóval meghaladja a tervezettet. Az idei évre 3,2 százalékos bővülést vár a GKI; ugyanakkor némileg emelkedik a munkanélküliség. (MTI)