Szerveződik a fagykár-demonstráció

Néhány héten belül országos agrárdemonstrációt szervezhet a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz), miután a fagy- és aszálykárt szenvedett gazdák kárenyhítési kérelmét tegnap elutasította a kormány, mondván: egyrészt nincs rá pénz, másrészt a termelők nem fizettek abba a kárenyhítési alapba, amelynek az érintettek szerint semmi értelme nincs – közölte lapunkkal Budai Gyula, a Magosz szövetségi igazgatója.

Tegnap megérkezett Gráf József agrárminiszter elutasító levele Jakab Ferenchez, amelyben a tárcavezető közölte a Magosz Szabolcs megyei elnökével: a június 19-én Gyurcsány Ferenc miniszterelnökhöz, illetve Sólyom László köztársasági elnökhöz eljuttatott petícióban szereplő fagy- és aszálykár-enyhítési kérelmet a kormány nem támogatja. Budai Gyula, az érdekvédelmi szervezet szövetségi igazgatója ugyanakkor kijelentette: öt megye részvételével megalakult egy 12 főből álló agrárdemonstrációs bizottság Szabolcs megyei székhellyel, s a jövő héten tárgyalnak a stratégiai feladatokról. Az igazgató felhívta a figyelmet arra, hogy 19 megye termelői, a MOSZ, az egyéb szakmai szervezetek, valamint az Agrárkamara egyaránt szolidaritást vállalt a gazdakörökkel, ráadásul a megmozdulásban részt is vennének, a felháborodás pedig országos szintű.
Budai Gyula nem zárta ki a két évvel ezelőtt megtartott gazdatüntetés megismétlését sem, miközben emlékeztetett: a 2005 márciusában aláírt agrárdemonstrációs megállapodást a kormány nem tartotta be, például azért, mert az ígéretek ellenére a Hernád menti gazdák 1,2 milliárdos kárenyhítési támogatásának kifizetése mind a mai napig nem történt meg. A szövetségi igazgató hozzátette, a június 19-én átadott petícióban azért kértek állami támogatást, mert aszály- és fagykárra nem fizet a biztosító, ám a következő szezon eredményessége érdekében a termelőknek minden időszaki munkát el kell végezniük ültetvényeiken, hektáronként átlagosan 800 ezer forintos ráfordítással.
Jakab Ferenc állítása szerint Gráf József miniszter válaszában az szerepel, hogy a pórul járt gazdák lényegében nem számíthatnak állami támogatásra, csak az alulfinanszírozott kárenyhítési alapból juthatnak kései segítséghez. A Magosz Szabolcs megyei elnöke rámutatott: minden lehetséges eszközzel megpróbálják kikényszeríteni azt a támogatást, amit Nyugat-Európában gyorsított eljárás keretében azonnal kifizetnének. Az érdekvédelmi vezető megerősítette: a Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megyei gazdaköri elnökök, a szervezet országos vezetői, valamint a küldöttek a jövő héten tanácskoznak arról, hogy lesz-e újabb agrárdemonstráció. A demonstrációs bizottság gyűlését követően július 12-én összeül a szabolcsi gyümölcstermesztők szakmaközi szervezete is, és csak ezt követően születik meg a döntés a várható megmozdulásról.
Emlékezetes, a szokatlanul erős májusi fagyok következtében egyes alma-, meggy- és dióültetvények százszázalékos fagykárt szenvedtek, s ennek enyhítésére kértek a gazdák érdemi segítséget a kormányzattól. A Gráf József vezette szaktárca a megoldást abban látja, hogy a kormányzat által hárommilliárdról nyolcmilliárdra emelt nemzeti kárenyhítési alapból oldják meg a szükséges kifizetéseket. A gazdák azonban ennél jóval nagyobb összeg kifizetését ítélték szükségesnek, és ezért helyezték kilátásba a demonstrációt.

Pénz csak az év végén? Tavasszal 95 százalékos fagykár érte a négy- hektáros szilvásomat – közölte érdeklődésünkre a körösújfalui Kincses István. A mezőgazdasági vállalkozó elmondta: annak rendje és módja szerint bejelentette a kárt, de azóta senki sem szólt hozzá. Miközben nyolc és fél millió forintra tehető a kárigénye, az eddigi információi szerint hektáronként 20-30 ezer forintos kártérítésnél többre nem számíthat, arra is csak legfeljebb az év végén.
– Az a hír járja, hogy a kifizetett, megtérített kár messze van az igényektől. Megfelel ez a valóságnak? – kérdezem Szabó Istvánt, a megyei mezőgazdasági és szakigazgatási hivatal vezetőjét. – Tudni kell, hogy önkéntes biztosítási rendszerrel dolgozunk – válaszolja a szakember. – A gazdasági év év végén zárul, a károsultság teljes mértéke akkor lesz megállapítható. Az azonnali kifizetés nem jellemző az agráriumban, a termelők nem is számolnak ezzel.
Mindez nem vigasztalja Kincses Istvánt. – Biztosítás címén háromezer forintot fizetek hektáronként az országos kárenyhítési alapba – magyarázza. – A kormány, a minisztérium többet tehetne értünk, legalább most, az első évben jobban segíthetne minket. Azt hallottam, hogy a területalapú támogatásból kimaradt összeget ilyen célra fordítják, de ez egyelőre csak szóbeszéd. Amíg a szántóföldön termelők nem csatlakoznak nagyobb számban hozzánk, addig ez a rendszer nem erősödik meg. A gazdálkodó legfeljebb imádkozni tud, hogy ne érje újabb természeti csapás a földjét.