Újabb kulturális harc Pécsett

Újabb konfliktus jelzi Pécsett a kulturális örökségekkel kapcsolatos megosztottságot. Botrányok sora tör ki, amióta Pécs elnyerte az Európa kulturális fővárosa címet, ami az értékek helyett ma már a kulturális vagyonról szól. Visy Zsolt szerint a tavasszal átadott, másfél milliárd forintból megépült Cella Septichora Látogatóközpont kialakításánál műemléki érdekek sérültek. A pécsi Cella Septichora műemléki munkálatainak tanulságai címmel jelent meg írás az ásatások vezetőjének tollából a Műemlékvédelem című folyóiratban.

Pécs nagy ívű tervei közül a hétkaréjos templom (Cella Septichora) feltárása és az afölé emelt múzeum azon kevesek egyike, ami megépült. Az épület mind a közvéleményt, mind a szakmát megosztotta. A szakma részéről legfrissebben az ásatási munkákat vezető Visy Zsolt fogalmazott meg elemző kritikát a Műemlékvédelem című folyóiratban. A régész, aki végigkövette a feltárást, elmondta: – A sok szép és dicséretes megoldás mellett árnyoldalai is voltak az építkezésnek. Az utolsó pillanatig reménykedtem, hogy sikerül valamit elérni az értékek megőrzéséért – fejezte ki az eredménytelenséget Visy Zsolt. Ő a műemlékrombolás kategóriájába sorolja, hogy elbontották a középkori vár egyik falát a Káptalan utca 8. előtt. Megsemmisült többek között tíz római sír, több Árpád-kori gödör – Pécs jelenleg ismert legkorábbi településmaradványa. „Tavaly március végén, amikor a munka dandárján túl voltunk, ismertettem az eredményeket, és észrevételeimet az Örökségvédelemnél is leközöltem” – fejtette ki Visy Zsolt. – Akkor mindenki egyetértett – tette hozzá. – A szükséges kompormisszumok mellett a műemlék érdekeinek kellett volna győzniük, ezért el kell érni, hogy mentsük, ami még menthető – fogalmazott a régészprofesszor. Úgy látja, amit csak lehet, ki kell javítani, ami pedig már elveszett, azt más módszerekkel kell megoldani.
Weiler Árpád, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal pécsi irodájának vezetője furcsállja a vezető régész álláspontját. „Tudománytalanok ezek a megnyilvánulások, a legmagasabb szintű szakmai munka zajlott” – fogalmazott Weiler. – Azok a konfliktusok, amelyek a feltárástól a befejezésig felmerültek, feloldódtak – tette hozzá. – A Reneszánsz Zrt. mint főkivitelező felett komoly régészeti és műemlékvédelmi felügyeletet gyakoroltak – mondta Péntek Tibor a társaság részéről. Kifejtette, tudomása szerint a régésznek az építészeti koncepcióval voltak gondjai.
A kultúra fővárosában azonban ezenkívül is vannak gondok. Az elmúlt egy évben gyorsan változtak a projektet vezető személyek a városban. A győztes pályázatot író Takáts József lemondott, társszerzője, Tarrósy István bő fél évvel utána távozott a Pécs 2010 Menedzsmentközpont éléről, utóda, Kiss Tibor pedig alig negyedévet töltött posztján. Sajátos színfolt volt a leköszönők sorában Freivogel Gábor főépítész, aki egy holland újságban is kifejtette a pécsi vezetés gyengeségeit. Jelenleg az Európa kulturális fővárosa új főigazgatója egységesíti a szervezeti struktúrát. Mészáros András több feladatot közvetlenül magához rendelt, kevesebb lett az igazgató és több a „híres ember”. Az Országos és Nemzetközi EKF-Board tagjai között feltűnik többek mellett Baló György újságíró, Jordán Tamás színművész, Konrád György és Parti Nagy Lajos író. Az Európa kulturális fővárosa építészigazgatói státust nem kívánják visszaállítani, helyette Tóth Zoltán mint építészeti koordinátor áll munkába. A jövő évi programokra a város mintegy félmilliárd forintot fordíthat, ami Szili Katalin házelnök közlése szerint szeptemberre megvalósulhat.