Tavaly augusztusban a kamatadó bevezetése miatti pánik valóságos befektetési dömpinghez vezetett. Az emberek elárasztották a pénzintézeteket, hogy megmentsék az adótól megtakarításaikat. Milyen hatással volt ez a befektetési hullám a bankrendszerünkre?
– Egy éve nagyon jelentős változás zajlott le. A kamatadó annak ellenére rázta fel a lakosságot, hogy sokszor nem is igazán nagy összegekről volt szó, de az emberek úgy érezték, meg kell spórolniuk az adót. Ennek következtében számos olyan ügyfél, aki korábban csak felületesen foglalkozott a banki ügyeivel, elkezdett komolyan érdeklődni a megtakarítási konstrukciók iránt. Persze azt korábban is tapasztaltuk, hogy létezik egy, a pénzügyeire gondot fordító befektetői kör, amely folyamatosan kereste a legelőnyösebb lehetőségeket, de ez csak az ügyfelek töredéke volt.
A kamatadó bevezetésének idején sokkal több ember ismerte fel, hogy igenis van választási lehetősége. A pénzügyi tudatosság szempontjából ez mindenképp pozitív időszak volt, bár a bankok helyzetét megnehezítette, hiszen az ügyfelek nagyon könnyen elcsábultak a konkurencia kedvezőbb ajánlataitól. Ennek ellenére azt lehet mondani, hogy hosszú távon az egész bankrendszer számára kedvező fordulatot jelentett. Korábban szinte lehetetlen volt elérni, hogy egy átlagos ügyfél három hónapnál hosszabb időre helyezze el a pénzét. Tavaly augusztusban viszont hirtelen megváltozott a befektetői szemlélet, és azóta is a lekötések hosszabbodása figyelhető meg. Népszerűek lettek az egyéves lekötött betétek, a két-három éves futamidejű befektetési alapok és a kötvények.
– Egy évvel a kamatadó bevezetése után újabb befektetői roham várható. Az egy évre lekötött betétek ezekben a hetekben szabadulnak fel. Meg lehet becsülni, hogy mekkora összeg válik szabad prédává?
– Én 300 milliárdtól 1000 milliárdig láttam becsléseket, de hozzá kell tennem, hogy ezekről a számokról nincsenek konkrét adatok. Mindenképp hatalmas összegről van szó. Sőt, ezekhez még hozzászámolhatjuk az épp ebben az időszakban lejáró normál betéteket is, amelyek nem egyéves konstrukciókból szabadulnak fel, ezért kicsit többről beszélünk, mint a felszabaduló egyéves lekötések.
– A pénzintézetek már felkészültek a milliárdok elcsábítására, a hirdetések szinte hihetetlen ajánlatokkal ostromolják a befektetőket. Mivel kínál többet az MKB a versenytársainál?
– Rendkívül széles kínálattal várjuk ügyfeleinket. A normál lekötött betéteink, a megtakarítási számláink, a különböző befektetési alapjaink bármikor az ügyfeleink rendelkezésére állnak. Amiben több az MKB kínálata, mint a versenytársaké: az a Hozamsuli. Ennek a sajátos elgondolásnak a lényege, hogy az ügyfélre bízzuk a döntést, és egy, a választásaitól függő portfóliót hozunk létre. A rövid távban gondolkodó ügyfeleinknek két hónapos akciós betétet kínálunk igen kedvező kamattal. A Hozamsuli elsősorban azoknak szól, akik közép vagy hosszú távon szeretnének kiemelkedő hozamot elérni. Az ügyfél választhat aközött, hogy egymillió forint, négyezer euró vagy 5500 dollár fölötti megtakarítását kizárólag betétben helyezi el, vagy megosztja ötven-ötven százalékban a két hónapos akciós betét, illetve MKB tőkevédett alapok között. Az utóbbi esetben a betéti részre forintnál már 11 százalékot, eurónál 7 százalékot, dollárnál pedig 8 százalékot kínálunk. A harmadik lehetőséget pedig a leginkább hozamorientált ügyfeleinknek ajánljuk, azoknak, akik hosszabb távban gondolkodhatnak. Ebben az esetben az összeg egyharmad részét két hónapos futamidejű standard lakossági lekötött betétben, egyharmad részét MKB tőkevédett befektetési alapban, a harmadik harmadát pedig MKB-kötvényben vagy nyílt végű alapban helyezzük el. Ekkor a betéti kamat forint esetén eléri a kivételesen nagy 16 százalékot, míg euró esetén a 10 százalékot.
– Az elemzők szerint a befektetési alapok lehetnek a felszabaduló pénzek utáni hajsza nyertesei.
– Én is úgy gondolom, hogy a befektetési alapok szép jövő előtt állnak. A fejlett pénzügyi piacokkal rendelkező országokban szintén a nem banki befektetési termékek nyernek teret. Én ezek közé sorolom a biztosításokat is. Nagy előnyük, hogy sokkal rugalmasabban viszonyulnak a befektetők egyéni elképzeléseihez, mint a lekötött betétek. Számtalan kombináció építhető belőlük, amelyek alkalmazkodnak az ügyfél kockázatvállalási hajlandóságához. Pontosan meg lehet határozni, hogy az adott alap mely befektetői csoport igényeinek felel meg, és ez alapján lehet megvásárolni a legmegfelelőbb pénzpiaci instrumentumokat. Ezeket a lehetőségeket aknázza ki az MKB Hozamexpressz II. is, amely konstrukció egyedülálló a piacon. Ez egy zárt végű alap, ami mögött 12 nagyon jól teljesítő részvény áll. Futamideje maximum 3 év, de akár rövidebb, 1 vagy 2 év is lehet a részvénykosár teljesítményétől függően. Amenynyiben a részvények hozama egy év alatt eléri a 20 százalékot, akkor az alap már egy év után a húsz százalék hozammal együtt visszafizeti a teljes tőkét. Ekkor az ügyfél újra be tudja fektetni az aktuálisan legjobb befektetésbe. Ha egy év alatt nem éri el a húsz százalékot, de két év alatt 30 százalékra lép, akkor két év után fizetjük vissza az összeget. Ez évi 14,02 százalékos hozamot jelent. Ha egyik lehetőség sem áll fenn, akkor a harmadik év végén a teljes hozammal együtt fizetjük vissza az összeget.
A devizában takarékoskodó ügyfeleinknek az MKB Euro Top 20 és az MKB Dollár Top 20 alapokat kínáljuk. Ezek zárt végű, kétéves futamidejű alapok, amelyek mögött 20 nagyon jól teljesítő részvény áll. Ráadásul a 10 legjobb részvény teljesítménye a végső hozamkalkulációba 20 százalékos (évesítve: 9,53 százalékos) hozammal számít bele, még akkor is, ha a futamidő alatt esik az értékük. A többi részvény értékét a tényleges teljesítmény alapján vesszük figyelembe. A befektetett tőke megóvását az alap befektetési politikája biztosítja, így az ügyfél a futamidő végén a befektetett tőkéjéhez mindenképp hozzájut.
– Úgy tűnik, ezek a lehetőségek tényleg rendkívüli hozamot produkálnak. A kérdés már csak az, hogy a magyar befektetők hajlandók-e kockázatot vállalni.
– A magyar befektetők tradicionálisan kockázatkerülők. Nem véletlen, hogy nagyon sokáig kizárólag bankbetétben tartották a megtakarításaikat. Majd később az emberek elkezdtek állampapírokat vásárolni, jellemzően a rövid lejáratúakat. Az utóbbi években fokozatosan növekszik a kockázatvállalási hajlandóság, egyre szélesebb az a réteg, akinek a pénzügyi kultúrája, tapasztalata elmélyült az évek során, és ugyanígy egyre szélesedik az a réteg, amelynek annyi megtakarítása van, amelynél már megéri keresni a hozamot. Véleményem szerint ez a tendencia a következő években erősödni fog, azon egyszerű oknál fogva, hogy ha a magyar gazdaság végigmegy a konszolidációs pályán, akkor elég jelentős kamatesések lesznek. Ha nem üt be valami komoly mértékű krízis, akkor minden bizonnyal Magyarország is ebbe az irányba halad. A mai helyzetben nagyon kényelmes dolog egyszerűen betétbe tenni a pénzt, hiszen azokkal is viszonylag jó nominális hozamot lehet elérni. De ez az állapot nem tart sokáig.
Nemzetközi téren az a tapasztalat, hogy a csökkenő kamatok időszakában nagyon megnő a befektetők kockázati étvágya, hiszen továbbra is szeretnék elérni a megszokott hozamokat, ezért bonyolultabb, esetleg kockázatosabb eszközökhöz folyamodnak. Az is tapasztalható, hogy minden nagyobb válság után hirtelen lecsökken a kockázati étvágy. Aztán fokozatosan újra ráébrednek az emberek, hogy komplexebb megoldásokkal nagyobb hozamokat is el lehet érni. Ekkor újra bele mernek vágni kockázatosabb konstrukciókba is.
– A kockázatvállalási kedvet a pénzintézetek közötti rivalizálás is gerjeszti. Mit gondol a magyarországi bankok közötti versenyről?
– Azokkal a véleményekkel szemben, amelyek hiányolják a magyar bankrendszerből a versenyt, én azt állítom, hogy a magyar bankrendszer minden üzletágában élesebb a verseny, mint a nyugat-európai piacokon. A kamatadó időszakban például a vezetőségünk egy külföldi tagja, aki Németországban és Angliában dolgozott, azt állította, hogy 20 év alatt nem látott ilyen éles versenyt, amikor ennyire naprakészen kell reagálni az ügyfelek igényeire, és a versenytársak lépéseire. Ráadásul a magyar befektetők sokkal gyakrabban váltanak bankot, mint a fejlett gazdaságokban élők. Ez egyrészt megnehezíti a bankok dolgát, hiszen sokkal nehezebb megtartani az ügyfeleket. Ugyanakkor meg is könnyíti a növekedési periódusban lévő pénzintézetek helyzetét, köztük az MKB-ét is, hiszen ha nő a bankváltási hajlandóság, akkor könnyebb az ügyfelet meggyőzni arról, hogy a mi ajánlataink a legjobbak. Már csak azért is, mert mi tényleg meg vagyunk róla győződve, hogy jobbak a konstrukcióink a versenytársaink ajánlatainál. Erre utal az is, hogy az elmúlt évben jelentősen megnőtt az MKB ügyfeleinek a száma.
– A magyar gazdaság jelenlegi helyzete nem igazán kedvez a megtakarításoknak. Hogyan reagálnak a magánbefektetők a megszorító intézkedésekre?
– A megszorítócsomag miatt rendkívül nehéz meghatározni, hogyan változnak majd a befektetői szokások, ezért az éves tervünk kidolgozásánál mi arra tippeltünk, hogy lesz egy átmeneti időszak, amikor az emberek egy kicsit hozzányúlnak a megtakarításaikhoz, kicsit megnövelik a hitelterheiket, és próbálják fenntartani a fogyasztásukat. A fogyasztás valós csökkenése pedig egy későbbi időszakban következik be. Most azt látom, hogy ebbe az irányba tolódik el a fogyasztói magatartás. Megnőtt a hitelfelvételi kedv, lecsökkentek a megtakarítások. Az viszont jó jel, hogy már látjuk a változás nyomait. Az utóbbi időben lanyhult a hitelfelvételi kedv, míg a megtakarítások csökkenése megállt. Ebből következtetek arra, hogy egy lakossági attitűdváltozásnak vagyunk a tanúi.
– A magyar lakosság eladósodott – olvasni a lapok hasábjain. Ön mit gondol erről?
– Ha kizárólag a jövedelmi helyzetet nézzük, akkor tényleg elmondhatjuk, hogy néhány társadalmi csoport elérte a saját korlátait, sőt, rosszul becsülték fel a korlátaikat. Közülük kerülnek ki azok, akik nem tudják visszafizetni a kölcsöneiket. Nyilván a magasabb adóterhek és háztartási kiadások is abba az irányba hatnak, hogy akik túlfeszítették magukat, és nincsenek mozdítható tartalékaik, nem tudják fizetni a törlesztőrészleteiket. Persze a bankok elég rugalmasak, hajlanak az átütemezésre, hiszen nekik sem érdekük, hogy anyagilag ellehetetlenítsék az ügyfeleiket. Ugyanakkor a hitelezésben van egy fontos szempont, amely egyébként része a pénzügyi kultúrának. Ha megnézzük a fejlettebb gazdaságokat, ott azt látjuk, hogy a legtöbb embernek különböző időtávra szóló hitele, és különböző időtávra szóló megtakarítása is van. Ezek azok a megtakarítások, amelyekhez hozzá tudnak nyúlni, amikor a jövedelmükből nem tudják törleszteni az adóságukat. Ha csak a jövedelem szempontjából nézzük ezt a kérdést, akkor azt mondhatjuk, hogy a magyar társadalom eladósodott. De ha azt nézzük, hogy nemcsak a hitelfelvevői attitűd fejlődik, hanem a megtakarítói is, akkor azt mondhatom, hogy még nagyon nagy lehetőségek vannak.
– Ön mit ajánlana egy hitelfelvételt fontolgató ügyfelének? Mit mérlegeljen a döntés meghozatala előtt?
– Nagyon fontos, hogy a hitelfelvétel előtt gondoljuk át a hosszú távú és a rövid távú lehetőségeinket, céljainkat: tervezünk-e autó- vagy lakásvásárlást a közeljövőben, próbáljuk megbecsülni a jövedelmi viszonyainkat, és ügyeljünk rá, hogy maradjanak bizonyos tartalékaink a jövedelmünkön felül is. Persze az emberek életében vannak olyan periódusok, amikor a hitelfelvétel kerül előtérbe, ilyen a házasságkötés, gyermekvállalás, lakásvásárlás időszaka, ekkor a reálvagyon gyarapításán van a hangsúly. És vannak olyan periódusok, például a nyugdíjhoz közeledve, amikor az öngondoskodás, előtakarékosság kerül a pénzügyeink homlokterébe. Másrészt ma már a családok anyagi biztonságának fenntartásához elengedhetetlen az életbiztosítás. Sajnos Magyarországon igen rövid a várható élettartam, és megrázóan gyakori a családfők korai halála. Egy ilyen tragédia anyagi értelemben is tönkretehet egy családot. Viszont ha valaki gondoskodik magáról és életbiztosítást köt, akkor stabilizálhatja szeretteinek pénzügyi helyzetét. Mi igyekszünk megkönnyíteni a komplex szolgáltatások igénybevételét, ezért október elsején elindítjuk a biztosítónkat. Sőt, olyan hitelkonstrukciót tudunk ajánlani, amelynél a törlesztőrészlet is kisebb, ha életbiztosítással együtt kötjük meg a szerződést. Ez a fajta komplexebb pénzügyi gondolkodás az, amely segíthet megoldani a lakosság anyagi problémáit. Az MKB missziójának tekinti, hogy az embereket megismertesse ezekkel a lehetőségekkel.
(x)
Oroszország
Nagy-Britannia csatlakozik az Oroszország elleni szankciókhoz
