A rendszerváltás óta a bukaresti kormányok körében nem merült fel a Gyurcsány-kabinetéhez hasonló megaépítkezés ötlete. Mindebben talán egyfajta csömör is közrejátszik, hiszen a múlt század nyolcvanas éveiben a többek között megalomániájáról hírhedt Nicolae Ceausescu kommunista diktátor megépíttette a Nép Házának nevezett óriási, 65 ezer négyzetméteres palotát, amely méreteinél fogva a világ második legkiterjedtebb épülete a Pentagon után. Itt működik jelenleg a román parlament két háza.
A román kormány 1989 óta a múlt század harmincas éveiben épült Victoria-palotában székel, miközben a minisztériumok külön-külön épületben működnek. Az eredetileg külügyminisztériumi székháznak tervezett kormánypalotát hamarosan nagyszabású konszolidációs és felújítási munkálatok alá vetik, mivel földrengésveszélyes. A jelenleg 26 ezer négyzetméteren fekvő épületet két holland építész tervei alapján fogják kibővíteni, a szerkezetmegerősítési és modernizálási folyamatot 2010-ig tervezik megvalósítani, az összköltség pedig meghaladja a 32 millió eurót. Az új épületszárnnyal a bukaresti Victoria-palota összterülete 46 ezer négyzetméter fölé terebélyesedik, helyet adva a miniszterelnöki hivatal alárendeltségébe tartozó, illetve más állami intézményeknek is. Borbély László, a román kabinet fejlesztési, középítkezési és lakásügyi minisztere lapunknak elmondta, egy kormányzati negyed költségeinek megtérülése attól is függ, miként képes értékesíteni a kormány a minisztériumok által felszabadított ingatlanokat. Az RMDSZ-es tárcavezetőtől megtudtuk, közbenjárására a román kormány jelenleg inkább a privátpartnerségi konstrukcióban rejlő lehetőséget aknázza ki. Ennek megfelelően két éven belül kétezer négyzetméteres parkolóval ellátott, 11 ezer négyzetméternyi épületet bocsát a kabinet rendelkezésére a szintén Ceausescu által megálmodott, ám befejezetlenül hagyott Rádió Háza helyére bevásárló- és szórakoztatóközpontot tervező létesítmény kivitelezője. A fővárost átszelő Dimbovita folyóról elnevezett komplexum költsége meghaladja a 350 millió eurót. Ennél kétszer nagyobb beruházásnak ígérkezik a 800 millió eurós befektetésű, Trigránit-érdekeltségű Esplanada komplexum, amelyből a román kormány 20 ezer négyzetméteres beépített területet tud majd hasznosítani.
Szlovákiában a kilencvenes évek elején, az ország önállósulásával egy időben volt szó utoljára arról, hogy a kormányhivatalnak új székházra lenne szüksége, kormányzati negyed kialakítása azonban nem merült fel. Pedig az önállósulással járó „nemzeti felbuzdulás” során megfogalmazódtak olyan nézetek, hogy az mégsem járja, ha az önálló szlovák állam központi intézményei olyan épületekben vannak elhelyezve, amelyek a magyar történelemmel hozhatók összefüggésbe, nevezetesen magyar nemesi családok kúriáiban, nyári rezidenciáiban szolgálják a népet a hivatalnokok, illetve a gyűlölt szocialista realizmus éveit tükröző szörnyűséges „nyúlketrecekben” kénytelenek építeni az új országot. Csak hát a költségvetés állapota még az olyan nacionalista politikusokat is a földre parancsolta, mint Vladimír Meciar egykori kormányfő. A nyolc, sőt tíz százalék feletti költségvetési deficit és egyre gyarapodó államadósság nem tette számára lehetővé, hogy „államalapító” szerepe mellett megépíttesse saját emlékművét is egy méregdrága kormánypalota formájában. Az elmúlt 18 évben egyedül Gyurovszky László mert „székházat” változtatni, 2005-ben költöztette át építésügyi és régiófejlesztési minisztériumát egy ultramodern épületbe, az Apollo bizniszcentrumba. Abból viszont éppen most kerekedik egy kisebb botrány. Gyurovszky ugyanis tízéves szerződést kötött az építmény beruházójával, s éves szinten 50 millió koronáért (több mint 360 millió forint) bérelte tőle a tárca irodáit. A mostani miniszter – mellesleg a Szlovák Nemzeti Párt embere – szerint ez az összeg megfizethetetlen, s Gyurovszky csak azért írt alá ilyen szerződést, mert a beruházó cég vezetője egy régi barátja volt. Hogy a vád megalapozott-e vagy politikai felhangú, nem tudni, annyi tény, hogy a szlovákiai ingatlanközvetítők szövetségének elnöke, Lubomír Kardos is azt állítja, annyira előnytelen szerződést, mint amilyet Gyurovszky kötött – ráadásul tíz évre szólót –, biztosan nem írt volna alá ő sem.
Holnap jön az igazi tél!