Áfaemelést tervez Veres

Jövőre nem lehet számítani az adóelvonási szint mérséklésére – derül ki Veres János pénzügyminiszter tegnapi nyilatkozatából. Kisebb technikai módosításokon kívül azonban elképzelhető, hogy 2008 derekán a kormány megemeli az áfa kulcsát, s az ebből befolyó bevételből csökkennének az uniós viszonylatban kiugróan magas hazai bérterhek.

Évközi adóváltoztatásokra lehet számítani jövőre, a korábban beígért átfogó adóreform azonban továbbra is várat magára – derül ki Veres János tegnapi nyilatkozatából. A pénzügyminiszternek a Népszavában megjelent interjúja szerint elképzelhető, hogy a jövő év derekán egy-két százalékkal megemelik az áfa kulcsát, a többletbevételt pedig az élőmunkaterhek mérséklésére fordítják. Ez a konstrukció erősen emlékezetet az ingatlanadó tervezetére, s maga a javaslat sem új keletű. A versenyképességi kerekasztal korábbi ülésein már több szakember is jelezte ugyanis, hogy a fogyasztási típusú adók emelésével kellene csökkenteni az uniós viszonylatban is kiemelkedően magas vállalkozói járulékokat, ugyanakkor azt is mondták, hogy az adórendszernek kiszámíthatónak kell lennie, azaz lehetőleg kerülje el a kormány az év közben érvénybe lépő adóváltozásokat, és nem mindegy a mérték sem. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara számításai szerint például már az áfa 0,4 százalékpontos emelése is elegendő lenne a munkáltatókat sújtó egészségügyi hozzájárulás megszüntetésére. Más szakértői számítások azt mutatják, hogy az áfa két százalékpontos emelésével kiválthatók lennének a vállalkozásokat terhelő kis adók, amivel nagymértékben lecsökkenne a vállalkozókat sújtó adminisztráció is.
*
Adóváltozásra valóban szükség van, hiszen a magyar gazdaság versenyképességét az élőmunkára rakódó magas terhek lerontják: 100 forintnyi munkabér kifizetése jelenleg 145 forintjába kerül a munkaadónak, miközben a munkavállaló csupán 65 forintot kap kézhez, így 100 forint kifizetését összesen 80 forintos adó terheli. A Deloitte kimutatása szerint a 27 tagú Európai Unióban Olaszország után tavaly Magyarországon vitték el a bérköltség legnagyobb hányadát az adók és a társadalombiztosítási járulékok. A versenyképességi kerekasztal által megfogalmazott adócsomag ennek ellenére jövőre biztosan nem lép hatályba, ezt erősítette meg tegnap a Pénzügyminisztérium is. A szaktárcának őszig kell kidolgoznia a 2008. január elsején életbe lépő adóváltozásokat. Annyi a tegnapi pénzügyminisztériumi interjúból már kiderült: a személyi jövedelemadó és a társasági adó mértéke jövőre biztosan nem módosul, és nem lehet reménykedni abban sem, hogy az adóelvonási szint 2008 végéig mérséklődik.
Az Eurostat múlt hónapban közzétett adatai azt mutatják, hogy a 12 új uniós tagállam közül Szlovéniában és Magyarországon a legmagasabbak az összesített adóterhek. A koalíciós megállapodás, valamint a konvergenciaprogram értelmében az adócentralizációnak 2010-re 37 százalékra kellene mérséklődnie, az adórendszer alapvető problémáját – a magas bérterheket, illetve az ebből adódó alacsony foglalkoztatást és jelentős feketegazdaságot – azonban egyik dokumentum sem kezeli.
Veres János bejelentésére a Fidesz tegnap közleményben reagált. Az ellenzéki párt szerint ha a Gyurcsány-kormány valamely tagja az adókról beszél, akkor azt sem szabad elhinni, amit kérdez, a választási kampányban ugyanis „legőszintébb becsületszavukat” adták arra, hogy adót csökkentenek, ehelyett azonban adókat emeltek, és számos új adónemet vezettek be.
Az adórendszer átalakításával kapcsolatban az idén több, ellentmondó kormányzati nyilatkozat látott napvilágot. Áprilisban Gyurcsány Ferenc miniszterelnök egy gazdasági konferencián az adórendszer átfogó átalakítását hirdette meg. Ugyanaznap a miniszterelnökkel ellentétes nyilatkozatot tett Veres János, aki átfogó adóreformra nem látott esélyt, csak néhány kisebb adófajta megszüntetésére. Kóka János gazdasági miniszter az adófizetők körének szélesítését és a versenyképesség javítását ígérte, az erre vonatkozó adóváltozások azonban még nem váltak ismertté.

Gyorsul az ipari termelés. Több hónapnyi, az ipari termelés lendületvesztését mutató adatok után tegnap az ipari termelés gyorsulásáról adott hírt a Központi Statisztikai Hivatal. Az előzetes számok szerint az ipari termelés éves szinten 8,7 százalékkal nőtt, havi szinten pedig 2,7 százalékot tett ki az emelkedés mértéke. A második negyedéves gazdasági növekedés első becslését jövő hét kedden közli a statisztikai hivatal, s az adatok már megmutathatják, hogy az ipari termelés utóbbi hónapokban tapasztalt visszaesése milyen szerepet játszott a GDP alakulásában. Elemzők a magyar gazdaság további lassulására számítanak elsősorban a megszorító intézkedések átgyűrűzése, az ipari termelés lassulása, valamint az egészségügy átalakítása során megvalósuló intézménybezárások és összevonások miatt. A harmadik negyedévben a csökkenő mezőgazdasági termelés okoz viszszaesést a növekedésben.