A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint 2007 első hat hónapjában az építőipari termelés 4 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakához képest. Az építőipari statisztikát minden jel szerint a júniusban tapasztalható jelentős zuhanás rontotta le: míg májusban a termelés 3,5 százalékkal volt magasabb az előző havinál, s az év első öt hónapjában a termelés 1,9 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában regisztrált értéket, addig az építőipari termelés 2006 júniusában 7,1 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Ez – a KSH közlése szerint – annak köszönhető, hogy júniusban jelentősen csökkent az előző években elsősorban útépítéssel foglalkozó nagy- és középvállalkozások termelése.
Látványos a szerkezetkész épületek és egyéb építmények terén tapasztalható visszaesés is: ez 21,2 százalékkal kevesebb, mint 2006 júniusában, míg az első fél évet tekintve 7,8 százalékos zsugorodás figyelhető meg a tavalyi esztendő első hat hónapjához viszonyítva. A csökkenés az épületek létesítésének volumene terén is számottevő: kiigazítatlan adatok alapján 15,2 százalékkal, az egyéb építményeké 16,6 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2006 júniusában. Évkezdettől az épületek építése kismértékben, 1,3 százalékkal csökkent, az egyéb építményeké 6,8 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.
Az építőipar június végi szerződésállománya 41,3 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál. Ezen belül az épületek építésére kötött szerződések állománya 23 százalékkal csökkent, az egyéb építmények építésére kötötteké pedig a felére esett vissza. A szerződésállomány csökkenése ugyanakkor az építőipari vállalkozásoknál is megnyilvánul: a júniusban kötött új szerződések volumene 22,3 százalékkal volt kisebb az előző évinél, ezen belül az épületek építésére kötött új szerződések volumene 16,9 százalékkal, az egyéb építmények építésére kötötteké 28,2 százalékkal csökkent. Az év első hat hónapjában kötött szerződések volumene egynegyedével maradt el a 2006. január–júniusitól.
– Az uniós forrásokból megvalósított beruházások időszakában az építőiparnak erősnek és növekvőnek kellene lennie. Ennek épp az ellenkezőjét látjuk, aminek alapvető oka a megszorítások és az értelmetlen kormányzati sarcolások mellett az is, hogy a kormánynak semmilyen programja nincs a magyar építőiparral kapcsolatosan – közölte Mádi László. A Fidesz szakpolitikusa szerint a bizonytalanság, a kiszámíthatatlanság jellemzi a gazdaságnak ezt a területét is, ahol egyébként a csődök és felszámolási eljárások száma a legmagasabb, és félő, hogy a magyar építőipar gyengülése miatt az uniós beruházások nem a magyar vállalkozások, hanem külföldi cégek kivitelezésében valósulhatnak meg.
Varga Dénes
A magyar sportoló leigazolása földrengést okozott
