Csernobil ma is hat

Drámai mértékben csökken a madarak száma Csernobil környékén, a radioaktív sugárzásnak kitett zónában. Az új kutatási adatok azt bizonyítják, hogy az atomerőműben 1986-ban bekövetkezett robbanás hatása az élővilágra összehasonlíthatatlanul nagyobb, mint eddig gondolták.

Nem igazolhatók azok az állítások, amelyek szerint a csernobili atomerőmű körül az 1986-ban történt katasztrófa után elnéptelenedett zóna ideális körülményeket kínál a vadvilágnak – állítják francia és amerikai kutatók. A tudóscsoport a radioaktív sugárzásnak kitett területeken élő madarak számának vizsgálata alapján jutott e következtetésre. Az atomkatasztrófa sokkal súlyosabb hatást gyakorolt a térség élővilágára, mint azt a következményeit bagatellizálók próbálják elhitetni – írta a BBC.
A kutatók nyomába eredtek azoknak az állításoknak is, amelyek szerint a 30 kilométer sugarú radioaktív zónán kívül jobban fogynak az állatok a környezetszennyezés, a vadászat és a mezőgazdaságban alkalmazott vegyszerek miatt. Ennek éppen az ellenkezőjét tapasztalták.
Az 57 fajra koncentráló vizsgálatok azt mutatták, hogy a legszenynyezettebb területeken élő madarak száma alig 34 százaléka a normális háttérsugárzású vidéken élők arányának. Az elzárt zónában a szárnyasok száma a radioaktivitás szintjének emelkedésével arányosan csökken. Különösen megfogyatkoztak Csernobil környékén a fecskék. A tudósok szerint ez azzal magyarázható, hogy a vándormadarak szervezetében a hosszú úton csökken az antioxidánsok szintje. Ezért a viszonylag enyhe radioaktív sugárzást is nehezebben viselik, mint nem költöző társaik.
Feltűnően megritkultak azok a szárnyasok is, amelyek a föld legfelső, legszennyezettebb rétegeiben keresik az élelmet. Egyelőre nem tudják, hogy ez azért van, mert a zsákmányállatok átadják nekik a fertőzést, vagy azzal függ össze, hogy a madarak itt nem találnak elegendő táplálékot.