Disznóért termőföldet!

Legalább három éve jelzik a kormánynak a szakmai szervezetek, hogy egy, a földtörvénybe rejtett kiskaput kihasználva, úgynevezett csereszerződéssel egyre többen jutnak termőföldhöz, amely ügylet során nem érvényesíthetők a törvényben megfogalmazott elővételi és tájékoztatási kötelezettségek. A szakszövetségek információi szerint 2004 óta több ezer ilyen szerződést kötöttek.

Több ezer úgynevezett csereszerződést kötöttek az elmúlt években főként fővárosi fogorvosok és ügyvédek, amivel komoly termőföld-birtokokhoz jutottak. Lapunk megkeresésére a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) főtitkára elfogadhatatlannak nevezte, hogy a magyar földtörvényben ugyan vannak szabályozók és szabályok, de ezek egyáltalán nem érvényesíthetők az ugyanebben a törvényben meglévő kiskapu miatt. Obreczán Ferenc rávilágított: az úgynevezett csereszerződés alapján történő földszerzés megakadályozására a helyben lakó gazdálkodóknak nincs semmiféle eszközük, hiszen ha a föld ilyen konstrukcióban cserél gazdát, akkor a tulajdonszerzést nem kell a polgármesteri hivatalokban kifüggeszteni, s nem érvényesülnek a földtörvényben megfogalmazott elővásárlási jogok sem.
A Magosz fontosnak tartja, hogy a kormány a lehető legrövidebb időn belül zárjon be a földtörvényben fellelhető minden kiskaput, s a termőföldkezelésre társadalmi, illetve szakmai kontroll azonnali létrehozását követeli. Obreczán véleménye szerint az agrárkormányzatnak óriási a felelőssége abban, hogy az elmúlt években nem tette meg az elvárható intézkedéseket a „kiskapuk” bezárása érdekében.
Hasonlóan vélekedik Filipsz László, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének titkára is, aki felhívta a figyelmet arra, hogy szövetségük már a 2004-es közgyűlésén is foglalkozott a problémával, s az azóta eltelt időben többször fordult a kormányhoz, kérve, hogy szüntesse meg az ilyen jellegű visszaéléseket. Elmondta: noha a csereszerződés lehetősége már az 1994-es földtörvényben is megvolt, komolyabban csak az utóbbi három évben kezdtek visszaélni vele. Az első ilyen szerződésről – tette hozzá – csak 2004-ben értesült a szövetség, akkor a termőföldért a tulajdonos a szerződés szerint disznót kapott, amiért az ügy is disznóért földet problémaként híresült el. Filipsz tudomása szerint, ezzel a lehetőséggel leggyakrabban az osztatlan közös tulajdonú földek esetében élnek, mivel így kizárhatják az ügyletből a már birtokon belül lévőket, akik elvileg elővásárlási joggal rendelkeznek, ám ilyen esetben e lehetőséggel nem élhetnek. Földhivatali körkérdésünkből kiderült, hogy szinte minden megyében több ezer ilyen ügyletről tudnak, leggyakrabban valamilyen terményt ajánlanak földért, de előfordulnak extrém esetek, amikor a termőföldért cserébe értéktelen tárgyakat is elfogadnak a tulajdonosok.
Megkérdeztük az agrárminisztériumot is, hogy az elmúlt években hány ilyen jellegű szerződés született. A tárca sajtóosztálya arról tájékoztatott, hogy a kérdéseket az állami földeket kezelő Nemzeti Földalapkezelő Szervezet tudja megválaszolni, amely „jóformán független a minisztériumtól”. Utóbbi szervezet, mivel magánszerződésekkel nem, csak az állami földekkel kapcsolatos ügyekkel foglalkozik, nem tudott a kérdéseinkre válaszolni, de a tárca válasza komoly kétségeket ébresztett afelől, hogy miként érvényesülnek a kormány birtokpolitikai irányelvei, ha az állami földeket egy, a tárcától „jóformán független” szervezet kezeli.