Fűbe harapva

Néhány hónapon belül a második olyan tudományos sajtóhír kavar indulatokat Nagy-Britanniában, amely a „könnyű drognak” nevezett marihuána súlyos hatásaira hívja fel a figyelmet. Nehéz megítélni, hogy a Lancet című orvosi szaklapban most megjelent tanulmánynak a füstje lesz nagyobb vagy a lángja.

György Zsombor
2007. 08. 03. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Brit kutatók állítják: akár negyven százaléknál is nagyobb eséllyel válnak skizofrénné a rendszeres cannabisfogyasztók. Az eredmények minden korábbi kutatásnál elgondolkoztatóbbak, mivel arra utalnak, hogy a cannabis súlyos mentális zavarokat okozhat a fogyasztásáról való leállást követően is. A Lancet című tekintélyes orvosi lapban közölt beszámolóból kiderül: míg száz emberből átlagosan egy szenved skizofréniában, addig a rendszeresen füvet szívók körében ez a szám 1,4. Sőt akik mindennap élnek valamilyen cannabisszármazékkal – állítják a szakemberek –, azok esetében a megbetegedés valószínűsége kétszáz százalékkal is magasabb lehet. A bristoli egyetemen dolgozó Theresa Moore és kollégái úgy vélik, a tizenöt és harmincnégy év közötti skizofrének tizennégy százaléka a rendszeres drogfogyasztás miatt lett skizofréniás. A kutatás másik vezetője, a walesi Cardiff University munkatársa, Stanley Zammit mindehhez hozzáteszi azt is: a legújabb bizonyítékok ismeretében sürgős kormányzati intézkedésekre is szükség van a drogok megítélésével kapcsolatban.
A Lancet szerkesztősége 1995 óta következetesen vallja, hogy a cannabis káros az egészségre, s a legutóbbi eredmények ismeretében most megerősítve látja nézetét. Úgy vélik tehát, hogy a drogfogyasztás és a pszichotikus megbetegedések egy része között igenis kimutatható a kapcsolat, még ha nincs is szó minden esetben skizofréniáról.
A kutatás újabb munícióul szolgálhat azoknak, akik szerint a „könnyű drogként” számon tartott cannabis fogyasztását nem szabad legalizálni vagy dekriminalizálni.
Ez egyben politikai kérdés is, hiszen közéleti vita szintén folyik a kérdésről. Magyarországon a kábítószer-fogyasztást a törvény – közvetlenül – nem bünteti, hiszen 2003-ban több ponton megváltoztatták, fellazították a korábban az Orbán-kormány által hozott szigorúbb drogtörvényt.
Londonban 2004-ben a cannabist B-ből az enyhébb C kategóriás drogok közé sorolták, ami a gyakorlatban kizárta, hogy fogyasztásáért a rendőrség bárkit letartóztasson. Gordon Brown kormányfő azonban a napokban bejelentette (talán a walesi professzor szavainak hatására is): ismét a szigorúbb drogpolitikát tartják követhetőnek, ezért azt tervezik, visszaminősítik a füvet a nagyobb kockázatot jelentő B kategóriába. Az ügy súlyát jól jelzi, hogy Zammit a Lancetnek nyilatkozva arról számolt be: felméréseik szerint a fiatalok legkevesebb húsz százaléka fogyaszt legalább hetente egyszer kábítószert – többségük minden bizonnyal anélkül, hogy tisztában lenne a lehetséges következményekkel.
Az úgynevezett könnyű drogok jelentette valódi veszélyről szóló szakmai vita különben szinte egyidős a cannabisnak a nyugati társadalomban történt elterjedésével, s azóta jó néhány paradigmaváltás bekövetkezett a témában.
Dr. Takách Gáspár, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) addiktológiai osztályának és szakambulanciájának vezetője azt mondja: drog hatása alatt gyakran figyelhetők meg skizofréniához hasonló tünetek, s olykor nehéz eldönteni, hogy a pszichotikus jelenségek személyiségzavar vagy toxikus hatás következményei-e. Meglehet ugyanis, hogy az illető valóban skizofrén. A szakember a kérdés nehézségeire rávilágítva emlékeztet, hogy – eltérően például az alkoholtól – a szervezetben magában is találhatók cannabisszerű anyagok. Mint hozzáteszi – ellentétben a fent idézett adattal – a skizofrénia előfordulása a világon mindenhol másfél százalékos, függetlenül attól, hogy magyar, brit vagy éppen indián közösséget vizsgálunk. Dr. Takách Gáspár elképzelhetőnek tartja, hogy a drog hajlamossá tesz a skizofréniára, a kifejezetten a kábítószer hatására bekövetkező negyvenszázalékos eltérést azonban túlzónak tartja. A betegség előfordulását szituatív és biológiai tényezők egyaránt befolyásolják, vagyis – mint az aggasztó következtetéseket levonó brit kutatás eredményeit megerősítve kifejti – gyakori, hogy a fogyasztás abbahagyását követően is fennmarad bizonyos fokú személyiségtorzulás, amely általában valamilyen külső zavar vagy stresszhelyzet hatására tör a felszínre. A jelenség többek között a cannabis virágából készült, sűrített formájú kábítószer, vagyis a hasis egykorvolt fogyasztói között figyelhető meg – emlékezik vissza a praxisában előfordult esetekre a szakember.
A mostani tanulmány keltette hullámok előzményéhez hozzátartozik, hogy az Independent című londoni napilap márciusban elnézést kért olvasóitól, mivel korábban a fű dekriminalizálását sürgette, ám mint írta, a legújabb kutatások bizonyították, hogy a cannabis sokkal nagyobb kockázatot jelent, mint azt korábban gondolták. A lap akkor a „skunk” névre keresztelt, állítása szerint az eredeti cannabisnál 25-ször erősebb drog megjelenésére figyelmeztetett, amely azt vetíti előre, hogy a széles körben elterjedt „fű” fogyasztásából súlyos egészségügyi problémák lesznek országszerte.
A múlt héten aztán az Independent ismét fordított a köpenyegen, mikor eltúlzottnak nevezte korábbi állításait, mondván, hogy a skunk „csupán” két-háromszor erősebb a hagyományos drognál. A brit lap szerkesztőségében ma már ismét úgy vélik, hogy a B kategóriába való visszaminősítésre sincs semmi szükség.
Hogy egy-egy ilyen hír, tanulmány milyen érzékenyen érinti a marihuánáról szóló vitát, arra jellemző, hogy a „könnyű drogok” legalizálásáért vagy dekri-minalizálásáért síkra szálló index.hu magyar internetes portál Mi nem kérünk elnézést a fű miatt című cikkében szedte ízekre, s próbálta cáfolni a brit napilap korábbi írását.
De a cannabisügy magának a brit kormánynak is számtalan kellemetlenséget okoz, a közelmúltban ugyanis több miniszter bevallotta, hogy fiatalabb korában élt az anyaggal. Mint az egyik érintett, Jacqui Smith egy kereskedelmi televíziónak fogalmazott: a politikusokat gyakran vádolják azzal, hogy „fogalmuk sincs az élet dolgairól”. Ő azonban levonta a tanulságokat, és úgy gondolja, hogy az általa szerzett tapasztalatok még segíthetik is bűnözésellenes munkájában.
Nem tett különben másként Magyarországon Kóka János, az SZDSZ elnöke sem, aki 2005 májusában a Playboynak nyilatkozva ismerte el, hogy egyszer Amszterdamban kipróbálta a füvet, mivel kíváncsi volt annak hatásaira. „Sokan megijednek például attól, hogy meglódul a pulzus. […] Rájöttem, hogy úgy hat rám, ahogy akarom. Abszolút képes voltam rá, hogy kontrolláljam magam” – emlékezett vissza az interjúban drogos élményére a politikus.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.