Brit kutatók állítják: akár negyven százaléknál is nagyobb eséllyel válnak skizofrénné a rendszeres cannabisfogyasztók. Az eredmények minden korábbi kutatásnál elgondolkoztatóbbak, mivel arra utalnak, hogy a cannabis súlyos mentális zavarokat okozhat a fogyasztásáról való leállást követően is. A Lancet című tekintélyes orvosi lapban közölt beszámolóból kiderül: míg száz emberből átlagosan egy szenved skizofréniában, addig a rendszeresen füvet szívók körében ez a szám 1,4. Sőt akik mindennap élnek valamilyen cannabisszármazékkal – állítják a szakemberek –, azok esetében a megbetegedés valószínűsége kétszáz százalékkal is magasabb lehet. A bristoli egyetemen dolgozó Theresa Moore és kollégái úgy vélik, a tizenöt és harmincnégy év közötti skizofrének tizennégy százaléka a rendszeres drogfogyasztás miatt lett skizofréniás. A kutatás másik vezetője, a walesi Cardiff University munkatársa, Stanley Zammit mindehhez hozzáteszi azt is: a legújabb bizonyítékok ismeretében sürgős kormányzati intézkedésekre is szükség van a drogok megítélésével kapcsolatban.
A Lancet szerkesztősége 1995 óta következetesen vallja, hogy a cannabis káros az egészségre, s a legutóbbi eredmények ismeretében most megerősítve látja nézetét. Úgy vélik tehát, hogy a drogfogyasztás és a pszichotikus megbetegedések egy része között igenis kimutatható a kapcsolat, még ha nincs is szó minden esetben skizofréniáról.
A kutatás újabb munícióul szolgálhat azoknak, akik szerint a „könnyű drogként” számon tartott cannabis fogyasztását nem szabad legalizálni vagy dekriminalizálni.
Ez egyben politikai kérdés is, hiszen közéleti vita szintén folyik a kérdésről. Magyarországon a kábítószer-fogyasztást a törvény – közvetlenül – nem bünteti, hiszen 2003-ban több ponton megváltoztatták, fellazították a korábban az Orbán-kormány által hozott szigorúbb drogtörvényt.
Londonban 2004-ben a cannabist B-ből az enyhébb C kategóriás drogok közé sorolták, ami a gyakorlatban kizárta, hogy fogyasztásáért a rendőrség bárkit letartóztasson. Gordon Brown kormányfő azonban a napokban bejelentette (talán a walesi professzor szavainak hatására is): ismét a szigorúbb drogpolitikát tartják követhetőnek, ezért azt tervezik, visszaminősítik a füvet a nagyobb kockázatot jelentő B kategóriába. Az ügy súlyát jól jelzi, hogy Zammit a Lancetnek nyilatkozva arról számolt be: felméréseik szerint a fiatalok legkevesebb húsz százaléka fogyaszt legalább hetente egyszer kábítószert – többségük minden bizonnyal anélkül, hogy tisztában lenne a lehetséges következményekkel.
Az úgynevezett könnyű drogok jelentette valódi veszélyről szóló szakmai vita különben szinte egyidős a cannabisnak a nyugati társadalomban történt elterjedésével, s azóta jó néhány paradigmaváltás bekövetkezett a témában.
Dr. Takách Gáspár, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) addiktológiai osztályának és szakambulanciájának vezetője azt mondja: drog hatása alatt gyakran figyelhetők meg skizofréniához hasonló tünetek, s olykor nehéz eldönteni, hogy a pszichotikus jelenségek személyiségzavar vagy toxikus hatás következményei-e. Meglehet ugyanis, hogy az illető valóban skizofrén. A szakember a kérdés nehézségeire rávilágítva emlékeztet, hogy – eltérően például az alkoholtól – a szervezetben magában is találhatók cannabisszerű anyagok. Mint hozzáteszi – ellentétben a fent idézett adattal – a skizofrénia előfordulása a világon mindenhol másfél százalékos, függetlenül attól, hogy magyar, brit vagy éppen indián közösséget vizsgálunk. Dr. Takách Gáspár elképzelhetőnek tartja, hogy a drog hajlamossá tesz a skizofréniára, a kifejezetten a kábítószer hatására bekövetkező negyvenszázalékos eltérést azonban túlzónak tartja. A betegség előfordulását szituatív és biológiai tényezők egyaránt befolyásolják, vagyis – mint az aggasztó következtetéseket levonó brit kutatás eredményeit megerősítve kifejti – gyakori, hogy a fogyasztás abbahagyását követően is fennmarad bizonyos fokú személyiségtorzulás, amely általában valamilyen külső zavar vagy stresszhelyzet hatására tör a felszínre. A jelenség többek között a cannabis virágából készült, sűrített formájú kábítószer, vagyis a hasis egykorvolt fogyasztói között figyelhető meg – emlékezik vissza a praxisában előfordult esetekre a szakember.
A mostani tanulmány keltette hullámok előzményéhez hozzátartozik, hogy az Independent című londoni napilap márciusban elnézést kért olvasóitól, mivel korábban a fű dekriminalizálását sürgette, ám mint írta, a legújabb kutatások bizonyították, hogy a cannabis sokkal nagyobb kockázatot jelent, mint azt korábban gondolták. A lap akkor a „skunk” névre keresztelt, állítása szerint az eredeti cannabisnál 25-ször erősebb drog megjelenésére figyelmeztetett, amely azt vetíti előre, hogy a széles körben elterjedt „fű” fogyasztásából súlyos egészségügyi problémák lesznek országszerte.
A múlt héten aztán az Independent ismét fordított a köpenyegen, mikor eltúlzottnak nevezte korábbi állításait, mondván, hogy a skunk „csupán” két-háromszor erősebb a hagyományos drognál. A brit lap szerkesztőségében ma már ismét úgy vélik, hogy a B kategóriába való visszaminősítésre sincs semmi szükség.
Hogy egy-egy ilyen hír, tanulmány milyen érzékenyen érinti a marihuánáról szóló vitát, arra jellemző, hogy a „könnyű drogok” legalizálásáért vagy dekri-minalizálásáért síkra szálló index.hu magyar internetes portál Mi nem kérünk elnézést a fű miatt című cikkében szedte ízekre, s próbálta cáfolni a brit napilap korábbi írását.
De a cannabisügy magának a brit kormánynak is számtalan kellemetlenséget okoz, a közelmúltban ugyanis több miniszter bevallotta, hogy fiatalabb korában élt az anyaggal. Mint az egyik érintett, Jacqui Smith egy kereskedelmi televíziónak fogalmazott: a politikusokat gyakran vádolják azzal, hogy „fogalmuk sincs az élet dolgairól”. Ő azonban levonta a tanulságokat, és úgy gondolja, hogy az általa szerzett tapasztalatok még segíthetik is bűnözésellenes munkájában.
Nem tett különben másként Magyarországon Kóka János, az SZDSZ elnöke sem, aki 2005 májusában a Playboynak nyilatkozva ismerte el, hogy egyszer Amszterdamban kipróbálta a füvet, mivel kíváncsi volt annak hatásaira. „Sokan megijednek például attól, hogy meglódul a pulzus. […] Rájöttem, hogy úgy hat rám, ahogy akarom. Abszolút képes voltam rá, hogy kontrolláljam magam” – emlékezett vissza az interjúban drogos élményére a politikus.
Ferencz Orsolya: Azon dolgozunk, hogy a magyar űrprogram újabb magyar űrutazásokkal folytatódjon
