Az első két fordulóban legalább 367 szavazatra lett volna szükség valamelyik jelölt megválasztásához, a harmadikban már a képviselők abszolút többsége, 276 fő támogató szavazata is elegendő lett volna. Gül pártjának, a kormányzó konzervatív Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) 340 képviselője van a parlamentben, ezért számítani lehetett rá, hogy megkapja a győzelemhez szükséges számú támogató szavazatot, írta az MTI.
Abdullah Gülnek nagy szerepe volt abban, hogy Ankara megkezdhette csatlakozási tárgyalásait az Európai Unióval, iszlamista múltja miatt megosztja a török társadalmat. Egyesek hisznek abban, hogy a politikus mára a parlamenti demokrácia hívévé vált, mások viszont kétségbe vonják ezt.
Törökország világi elitje áprilisban megakadályozta a politikus megválasztását, attól tartva, felhasználhatná államfői tisztségét az ország világi berendezkedésének megváltoztatására. Közben előre hozott választásokat rendeztek, az AKP növelte parlamenti többségét.
*
Az AKP cáfolja, hogy el akarná törölni az ország világi berendezkedését, maga Abdullah Gül pedig többször állást foglalt az állam és a vallás szétválasztásának megőrzése mellett. A török vezérkari főnök viszont a szavazást közvetlenül megelőző közleményében „az ország világi berendezkedésének szisztematikus lerombolására” törő erőre figyelmeztetett. Hozzátette azt is, a hadsereg „nem ismer engedményeket” abban a szándékában, hogy megvédelmezze a Török Köztársaságot, amely „a jog uralmára alapozott szociális és világi állam”. Ugyanakkor számos elemző a török demokráciának a hadsereg felett aratott „történelmi jelentőségű győzelmeként” értékelte Gül várható megválasztását, hiszen a hadsereg a többpártrendszer hat évtizede alatt négy kormányt is megbuktatott.
Gül mellett két másik jelölt indult az államfői székért. Sabahattin Cakmakoglu, a nacionalista Nemzeti Cselekvés Pártjának (MHP) jelöltje 70, Hüseyin Tayfun Icli, a balközép Demokratikus Baloldal Pártjának (DSP) politikusa 13 szavazatot kapott. A megválasztott államfőt már tegnap délután beiktatták hivatalába.
A török államfői tisztség viszonylag szűk hatalmi jogkörrel jár. Az elnök megvétózhatja ugyan a parlament által megszavazott törvényeket, de nem akadályozhatja meg, csak késleltetheti azok elfogadását. Ha ugyanis a törvényhozók újra megszavazzák a törvényt, akkor már nincs lehetősége az elnöknek újabb vétóra.
Egy nappal a szavazás előtt jelentették be, hogy szeptember végére kész lesz az új török alkotmány tervezete, amely több személyes szabadságjogot biztosít ahhoz a jelenleg érvényes alaptörvényhez képest, amelyet katonai vezetők alkottak meg három évtizeddel ezelőtt. Dengir Mir Mehmet Firat, a párt alelnöke közölte, hogy a tervezetet elkészülte után társadalmi vitára bocsátják, majd 2008 elején benyújtják a parlamentnek. Az új alkotmány polgári ellenőrzésnek vetné alá a hadsereg vezetésének döntéseit, és megszüntetné az iszlám fejkendő viselésének tilalmát az egyetemeken.
Nagy-Britannia csatlakozik az Oroszország elleni szankciókhoz
