Mivel magyarázza, hogy a sorozatos elutasítások után az RMDSZ most hajlandó szóba állni erdélyi magyar ellenzékével?
– Az RMDSZ magatartás-változása ellentmond a szervezetre hoszszú évek óta jellemző politikai viszonyulásnak. A 2003-as RMDSZ-kongresszust még a tisztogatás, míg az ideit a pártos kizárólagosság jellemezte, amikor is a szövetség vezetői egyoldalúan megszakították a mímelt párbeszédet. Tehát az RMDSZ most nem RMDSZ-szerűen viselkedett, amikor hajlandónak mutatkozott a párbeszédre. Nyilvánvalóan nyomós oka van erre: története mélypontjára süllyedt, ha most tartanák a választást, nem jutna be a parlamentbe. Jelenleg európai parlamenti jelöltlistája sem bejutó, és ez a kényszerhelyzet késztethette arra, hogy párbeszédbe bocsátkozzon.
– Nemrég azt hangoztatta, csak akkor születhet megállapodás a közös erdélyi magyar listáról, ha sikerül megegyezni a közösség jövőjét érintő kérdésekről. Lát erre esélyt?
– Attól félek, hogy az RMDSZ nem bújhat ki a bőréből, ezért is tekintünk kétséggel ezekre a tárgyalásokra. A szövetségnek meg kellene tagadnia a magyar érdek- és közképviselet monopóliumát vagy például az úgynevezett Markó-doktrínát, amely szerint az RMDSZ azonos a magyarsággal, egysége a magyarság egységét jelenti, rajta kívül nincs magyar politikai élet. Éppen ezekre a megcsontosodott RMDSZ-dogmákra való tekintettel hirdettük meg a tárgyalások alkalmával benyújtott tárgyalási programban a rendszerváltozást az erdélyi magyar politikai és közéletben. Ha erre nem hajlandó az RMDSZ, ha megelégszik a szemléletváltás minimalizmusával, akkor kapcsolatainkat nehezen tudjuk kimozdítani a holtpontról.
– Mit jelent az ön által sürgetett erdélyi magyar rendszerváltás?
– Elsősorban azt, hogy az RMDSZ-nek szakítania kell a Markó-doktrínával. Nem fogadható el a demokratikus pluralizmus kizárása, nem diktálhatja, nem szabhatja meg egyoldalúan sem Markó Béla, sem a szövetségi állandó tanács, sem a Szövetségi Képviselők Tanácsa, hogy ki kerüljön fel az EP-listára és ki nem. Ha például én felkerülnék az RMDSZ listájára, akkor az nem azért lenne, mert az RMDSZ megengedi, hanem egyezség alapján történne, vagyis mi ezt partneri viszony alapján képzeljük el. Elvárnánk azt is, hogy az RMDSZ mondjon le az anyagiak feletti monopóliumáról. Az autonómia ott kezdődik, hogy saját anyagi forrásai felett egy nemzeti közösség és nem egy párt rendelkezik; adólejei elosztásában demokratikus módon, képviselői révén a közösség dönt. Ha ezen a téren nem történik változás, akkor folytatódik a klientúraépítés, és ki vagyunk szolgáltatva a pénzosztó hatalomnak. Mindenképpen demokratizálni kell az erdélyi magyar közéletet, biztosítani kell a szabad választást, és intézményesíteni szükséges a magyar kis társadalom pluralizmusát.
– Mi a véleménye arról az igénylistáról, amelyet Markó Béla nyújtott át önnek, és amely a közös nemzeti célokat sorjázza?
– Valamivel jobb, mint a szokványos RMDSZ-megfogalmazások, de azért nem haladja túl azokat. Markóék például eddig is hangoztatták az autonómiát. Ezzel úgy állunk, mint a Ceausescu-féle alkotmánnyal, amely a nyugati országok szája íze szerint szavatolta ugyan a szólás- és vallásszabadságot, az emberi és kisebbségi jogokat, ám a gyakorlatban nem valósult meg. Az RMDSZ-nek mindenképpen bizonyítania kell a demokratikus pluralizmus intézményesítése, az erdélyi magyar egyeztető fórum létrehozása terén. Miközben az RMDSZ az autonómiát tűzte zászlajára, fellépett a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) autonómiatörekvéseivel, a székelyföldi népszavazással, valamint az SZNT és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) parlamentbe benyújtott törvényjavaslataival szemben. A szövetségnek nem elég deklarálni az autonómiát, tennie kell érte.
– Év végén EP-választásokat tartanak Romániában. Mikor dönti el, hogy függetlenként vagy az RMDSZ jelöltjeivel közös listán indul brüszszeli mandátumért?
– Legalább annyira fontosnak tartom az erdélyi magyar kis társadalomban folyó közvitát, mint az RMDSZ-szel való párbeszédet. Kész vagyok együttműködni, de a 137 ezer támogató aláírás és a választás demokratikus szabadságának elve alapján jogosultnak érzem magam egyéni jelöltként indulni, hiszen erre kaptam felhatalmazást. A következő hetekben olyan össztársadalmi konszenzust kellene kialakítanunk a közvita, a média útján, amelynek alapján kellő bizonyossággal lehet döntést hozni arról: együtt vagy külön, egyéni jelöltként, közös listán vagy esetleg más konstrukcióban jobb-e szerepelni. Azért imádkozom és ügyködöm, hogy a végeredmény ne legyen egy kétoldalú Markó–Tőkés steril csúcs egyéni szubjektivizmusának alárendelt döntés, hanem jól kimunkált, komolyan előkészített, kellő alapossággal és bizonyossággal kialakítható álláspont irányába mozduljunk el.
– Az önt támogató ellenzéki szervezetek közül többen ellenzik, hogy az RMDSZ-szel „közösködjön”.
– Ők ennek a véleményformálásnak és döntés-előkészítésnek az elsőrendű szereplői. Emellett hoszszas megbeszélést folytattunk az Erdélyi Református Egyházkerület elnökségével, rövidesen összehívom a királyhágó-melléki egyházkerület döntéshozóit, valamint a volt tiszteletbeli elnöki tanácsadó testület tagjait. Tehát döntésemet szeretném minél szélesebb alapokon meghozni, hiszen az én szememben a nyitottság mellett a megalapozottság a legfontosabb követelmény.
– Traian Basescu szerint idegen nyelvként kellene tanítani a románt az erdélyi magyar diákoknak. Hisz a román államfő kijelentésének?
– Basescut sokan nevezik populistának, tehát meglehet, részéről csupán népszerűség-kereső politikai húzásról van szó. De szeretném hinni, hogy ennél többről, hiszen könnyen belátható, hogy a magyarság számára mind pedagógiai-módszertani, mind politikai szempontból ez lenne a helyes út. Ha viszont az elnök nem csupán népszerűség-hajhászás céljából vetette fel, akkor nagyon fontos megnyilatkozásnak tekintem, mert első ízben fordul elő, hogy román politikai közszereplő tekintettel van a magyar közösség politikai alanyiságára. A román pártok eddigi magatartása jóformán beleillett a többségi nacionalizmus ceausescui hagyományába: lekezelték a kisebbséget, nem vették emberszámba, politikaialany-számba. Eljött az ideje, hogy a román politika a magyar közösség politikai alanyiságát figyelembe véve adekvát módon viszonyuljon a magyar közösséghez, és partneri viszony alakítson ki.
origo.hu
Szijjártó Péter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara új vezetésével tárgyalt
