Jövőre drága lesz a szén-dioxid-kvóta is

Ma még nem sokat ér, a határidős piacon azonban már most magas áron cserélnek gazdát a szén-dioxid-kvóták. Az Európai Unió a jövőre kezdődő kibocsátási periódusban meglehetősen szűkre szabta, hogy a szennyező cégek mennyi szén-dioxidot engedhetnek a levegőbe, ezért sokan már most kvótát vásárolnak maguknak a hiányos esztendőkre.

Miközben az Európai Unió emissziókereskedelmi rendszerében (ETS) a szén-dioxid-kibocsátási kvóták az azonnali piacon szinte értéktelenek, aközben a jövő évben kezdődő kereskedési időszak egységei az egyre élénkebb érdeklődés miatt stabilan tartják tonnánkénti 20 eurós árszintjüket. Szabó Gergely, az egyebek mellett kvótakereskedelemmel foglalkozó Vertis Környezetvédelmi Pénzügyi Tanácsadó Zrt. elemzője a távirati irodának elmondta, hogy a jelenlegi, december végén záruló kereskedési periódusban mintegy 5 százalékkal több kibocsátási jogosultságot, azaz kvótát kaptak az éghajlatvédelmi rendszerben részt vevő cégek, mint amennyire szükségük volt. A túlkínálat hatására minimálisra, 1 euró alá csökkent a kibocsátási egységek értéke, sőt az elmúlt hetekben még 8 eurócentért is cseréltek gazdát kvóták, de mivel a 2008-ban kezdődő, immár ötéves kereskedési időszakban a kvótaosztásnál már nem várható nagylelkűség a tagállamok részéről, az érintettek kvótahiánytól tartanak, és ez felverte a kibocsátási egységek árát.
Az irányadónak tekintett 2008. decemberi határidős kvóta (egy tonna szén-dioxid kibocsátására szóló engedély) egységára 18,50 és 21,50 euró között mozog az utóbbi időben. Szabó Gergely szerint az ár mozgását az egyre pontosabban előre látható kvótaszűkösség határozza meg, illetve az, hogy mennyire lesz átjárható a rendszer más elszámolás alá eső kibocsátási egységekkel.
Az uniós szén-dioxid-kereskedelmi piacon forgó kvóták mellett világszerte egyre inkább felfut a kiotói jegyzőkönyv szabályozása alá eső, úgynevezett kiotói kreditek forgalma, melyek olyan környezetvédelmi fejlesztések után szerezhetők, amelyek bizonyítottan üvegházhatást okozó gázok légkörbe bocsátását előzik meg. Ezek 15–25 százalékkal olcsóbbak az uniós elszámolásban forgó egységektől, de a különböző éghajlatvédelmi pénzügyi rendszerek közötti részleges átjárhatóság miatt a spekulánsok a kiotói kreditek és az uniós kvóták árszintjeinek kiegyenlítődésére számítanak a jövőben.
Mint arról korábban már többször is beszámoltunk, az EU környezetvédelmi okokból határozta el, hogy visszafogja az üvegházhatás erősödéséért hibáztatott szén-dioxid-kibocsátást. A 2005 óta kísérleti stádiumban lévő, majd 2008-tól már élesben futó rendszerben a legnagyobb szennyezők csak annyi szén-dioxidot bocsáthatnak a levegőbe, amennyire jogosítványt szereztek. Aki túllépi a számára előírt limitet, vásárolhat magának kibocsátási egységet a piacon azoktól a cégektől, amelyek a határ alatt maradtak.
A kereskedési rendszerben érintett mintegy 220 hazai céget meglehetősen nehéz helyzetbe hozza a drágulás, hiszen eleve kevés egységre számíthatnak. Az EU ugyanis mintegy tíz százalékkal kevesebb kvótát juttat Magyarországnak, mint amennyit a környezetvédelmi tárca eredetileg kért. Ez azt jelenti, hogy a magyar cégek zöme, bár 2005 és 2007 között eladóként jelent meg a piacon, jövőre már a vásárlók táborát gyarapítja, s ez nyilvánvaló versenyhátrányt jelent a régióban.