Ezerkilencszáznyolcvan óta dolgozom a megyei kórházban – mondja keserűen Svébis Mihály sebész, Kecskemét díszpolgára – de nem gondoltam, hogy valaha ide süllyedünk.
A Bács-Kiskun megyei kórház főigazgatója mostanában bankokkal tárgyal, hogy PET-vizsgálatra szoruló daganatos betegei ki tudják fizetni a modern diagnosztikai eljárás költségeit. (A PET, vagyis a pozitronemissziós tomográf lényege, hogy segítségével akár két-három milliméteres elváltozást is észre lehet venni bárhol a szervezetben, és arra is következtetni lehet, hogy az elváltozás jó- vagy rosszindulatú daganat – a szerk.)
A történet a tavalyi önkormányzati választási kampány finisére nyúlik vissza, amikor Gyurcsány Ferenc miniszterelnök – az akkor még baloldali vezetésű megyei közgyűlés vezetőivel – felavatta a kecskeméti onkoradiológiai központ vadonatúj PET-CT készülékét, amelyet a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés vásárolt meg hitelből. A zajos avatóünnepséget megelőzően a Népszabadság így számolt be a beruházásról: „... augusztusban a kecskeméti kórházban megkezdi a működését egy PET-CT készülék. A berendezést a fenntartó önkormányzat vásárolta, a vizsgálatok ingyenesek lesznek. A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés a múlt évben döntött arról, hogy az általa fenntartott kecskeméti megyei kórház további fejlesztése érdekében, valamint a régió magas daganatos halálozási statisztikája miatt vásárol egy korszerű rákdiagnosztizáló, úgynevezett PET-CT berendezést. Ez a világon jelenleg leghatékonyabb onkoterápiás készülék háromdimenziós: pontosan behatárolható képet ad a szervezet kóros elváltozásairól, miközben megkíméli a betegeket több más vizsgálattól, kellemetlen beavatkozásoktól. A PET-CT vizsgálat során ugyanis csak egy izotóptartalmú injekciót kap a páciens, majd a készülék rögzíti a szervezetben végbemenő anyagcserét. A készülék ára ötszázmillió forint, amelyet az önkormányzat öt év alatt fizet ki a közbeszerzési pályázaton nyertes Siemens Rt.-nek.”
Nem tudni, hogy a tavalyi önkormányzati választások eredménye (a megyei közgyűlésben a Fidesz itt is nagy többséggel győzött, a polgári oldalról átállt Szécsi Gábor polgármester is elbukott a konzervatív jelölttel szemben) vagy más okok miatt, de az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) nem fogadta be a köztulajdonban lévő modern berendezést, és nem finanszírozza az általa végzett vizsgálatokat. Ez sok embernél kiütötte a biztosítékot: Bányai Gábor, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke, a Fidesz országgyűlési képviselője az MTI tudósítójának nyilatkozva furcsállotta, hogy az OEP egyedül a kecskeméti, köztulajdonban lévő PET-CT készüléket nem finanszírozza, a máshol magántulajdonban üzemelő többi hármat viszont igen – miközben a dél-alföldi régió a rákhalálozási statisztikák élén áll, és a közelben egyedül Kecskeméten van ebből a modern diagnosztikai berendezésből. A fideszes politikus azt is felháborítónak tartja, hogy nincs pénz a vizsgálatokra, de a kormány a közeljövőben egymilliárd forintot költ az egészségügyi megszorítások reklámozására.
Az Egészségügyi Minisztérium közlése szerint egy tavalyi kormányrendelet 2012-ig elosztotta az erre a célra költhető pénzeket, így a kecskeméti kórház vizsgálatait csak úgy finanszírozhatná az OEP, ha egy már jogosultságot szerzett magáncég privatizálná a működését. Magyarán azt javasolták a kecskemétieknek, hogy adják el modern kórházukat valamelyik magáncégnek. (Jelenleg Budapesten és Debrecenben üzemelnek PET-CT diagnosztikai központok, ezeket magáncégek működtetik, ráadásul a debrecenit nyolc hónappal a kecskeméti avatás után adták át!)
A kecskeméti kórházban különben heti nyolcvan vizsgálatot tudnának elvégezni, és ennek éves költsége 250 millió forint lenne. Ennyi pénzből évente majd négyezer embert tudnának megvizsgálni. Most mindössze heti négy-öt vizsgálatra van saját forrása a kórháznak, és természetesen kiszolgálják azokat a betegeket is, akik saját zsebből ki tudják fizetni a negyedmilliós költséget.
Bányai Gábor úgy tudja, a 2006. szeptember 9-i avatáson Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ígéretet tett rá, hogy az OEP finanszírozza a PET-CT üzemeltetését. Ez logikus döntés lenne, hiszen az effajta vizsgálat az orvos szakértők szerint 30–50 százalékkal csökkentheti a gyógyítás tényleges költségeit, mert a célzott kezelés miatt jelentősen megnő a gyógyulási esély. Az Egészségügyi Világszervezet felmérése szerint különben Magyarországon nő a leggyorsabban a daganatos megbetegedések száma: míg 1920-ban évente ötezer-négyszázan, 2004-ben már 33 ezren haltak meg rákban.
A Népszabadság július huszadikán vezércikkben foglalkozott az üggyel. A jegyzetíró így fogalmazott: „... az Egészségügyi Minisztérium sajtóosztálya válasz nélkül hagyta azt a kérdésünket, tudott-e tavaly szeptemberben Gyurcsány Ferenc arról, hogy olyan PET-CT-készüléket avat fel a kecskeméti onkoradiológiai központban, amely majd kihasználatlanul áll a jövőben, ameddig csak erkölcsileg el nem avul. A sajtóosztály szerint tárgyalások sem folytak a kórház fenntartója, a készüléket 460 millió forintért hitelbe megvásároló Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés és az OEP-finanszírozásba való befogadásról döntő Egészségügyi Minisztérium között. Ha ez igaz, akkor nagyon felelőtlenek voltak a Bács-Kiskun megyét tavaly még vezető szocialisták. Nem is tudni, minek örültek annyira, amikor az avatáskor boldogan mutatták Gyurcsány Ferencnek a csodagépet. Megkérdeztem Balogh Lászlót, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés volt elnökét, jelenleg a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács elnökét, hogy tényleg csak úgy a vakvilágba vették-e a PET-CT-t. Arra kért, hagyjam ki őt ebből. […] Mivel az Egészségügyi Minisztérium válaszából az is kiderült, hogy a finanszírozott esetszám hat év alatt a négyszeresére növekszik, pénz tehát van. Egyre több. Csak nem mindenkinek, hanem mindössze három magáncégnek.”
Svébis Mihály kórházigazgató most bankokkal tárgyal, hogy betegei három–öt éves futamidőre személyi vagy áruhitelt vehessenek fel a vizsgálatok elvégzéséhez. Két pénzintézettel már túl vannak az első fordulón, és időközben bejelentkezett egy harmadik is – várhatóan szeptemberre sikerül megállapodni a hitelkonstrukcióról.
– Túlságosan magasnak tartom a kamatokat – mondja az igazgató –, de nincsenek eszközeim a kedvezőbb feltételek eléréséhez. A pénzintézetek magas kockázatú hitelként kezelik az ügyet, és egy egészségügyi intézmény nem is szólhat bele az ügyfél és a bank között megkötendő szerződésbe. Elkeserítőnek tartom a helyzetet, de nincs mit tenni: jelenleg saját forrásból csak néhány vizsgálatot tudunk elvégezni sürgős vagy különösen indokolt esetekben, a döntést egy bizottság hozza meg.
Az igazgató nem tudta pontosan megmondani, hogy eddig hányan fizették ki saját zsebből a vizsgálatot, de felelevenített egy esetet, amikor az egész család jelentkezett szűrésre, és az addig tünetmentes édesanyánál fel is fedeztek egy kezdődő vesedaganatot. Azóta meg is műtötték, jól van.
Nem szakadtak meg a tárgyalások az OEP-pel, így elméleti esély van rá, hogy ha 2008-ban emelik a finanszírozott vizsgálatok számát, ők is kapjanak a kontingensből. Megkérdeztük, tett-e privatizációs ajánlatot a három magáncég valamelyike, mire az igazgató azt felelte: konkrét megkeresés nem érkezett, de informálisan jelezték, hogy érdekelné őket az üzlet.
*
A kecskeméti történet után egy másik hitelforma is borzolja az egészségügyben dolgozók idegeit. A héten a Magyar Gyógyszerészkamara országos elnöksége közleményt adott ki, miután arról értesítették, hogy az egyik gyógyszergyártó cég kezdeményezésére egy bank áruhitel-konstrukciót dolgozott ki a magas térítési díjú gyógyszerek megvásárlásához, amelyet gyógyszertárakban árulnak. A kamara illetékesei nem árulták el az ügyben érintett cég és bank nevét – szerintük a jelenséggel van baj, hiszen a módszer könnyen adósságspirálba viheti a kiszolgáltatott, beteg embert, és nem akarják, hogy a gyógyszerészek a beteg érdekeinek mellőzésével gyakorlatilag egy bank ügynökeivé váljanak. A könnyű hitel olyan – életmentőnek egyáltalán nem számító, ám profi reklámkampányokkal fontosnak beállított – gyógyszerek és védőoltások megvásárlására csábíthatja az embereket, akik egészségük érdekében belemennek erőn felüli kiadásokba is. Ugyanakkor közleményükkel az is céljuk volt, hogy felhívják a támogatáspolitikáért felelősek figyelmét erre az aggasztó jelenségre.
Szerkesztőségünk úgy tudja, hogy a konstrukciót egy több tízezer forintba kerülő, a társadalombiztosítás által nem támogatott védőoltás megvásárlásához dolgozták ki, de a birtokunkba került szórólap minden gyógyszer megvásárlására csábít, meglehetősen laza feltételekkel. A 29–40 százalékos teljes hiteldíj-mutatójú hiteligénylés általános előfeltétele a magyar állampolgárság, legalább tizennyolc év, állandó lakcím, minimum három hónapos folyamatos munkaviszony, kétféle telefonos elérhetőség és alig harmincezer (!) forint feletti rendszeres havi jövedelem. A hiteligénylőnek a recepttel együtt a gyógyszertárba kell vinnie a személyijét, a tb- vagy adókártyát, egy friss telefon- vagy közüzemi számlát és jövedelemigazolását. A Budapest Bank ígérete szerint amennyiben a hiteligénylő megfelel a kritériumoknak, a kérelem elbírálása „a gyógyszertár és a Budapest Bank közötti telefonon és faxon történő adatközlés után gyorsan megtörténik. A hitellel kapcsolatos minden tudni- és tennivalóról gyógyszertárunk pontosan tájékoztatni tudja a hiteligénylőt a gyógyszertár teljes nyitva tartása alatt.” Bízunk benne – írják –, hogy a fent vázolt hitellehetőség elérhetővé teszi nehezebb anyagi helyzetben lévő betegek számára is, hogy hozzájuthassanak minden húszezer forint feletti térítési díjú gyógyszer megvásárlásához.
Megkértük a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét (PSZÁF), hogy véleményezze az eljárást, ám a bankfelügyeletnek nem feladata vizsgálni, mire adnak hitelt a bankok. Akkor akad dolga, ha panasz van rájuk, vagy ha a pénzintézetek nem tartják be a szerződésben ígérteket, netán a reklámokban elhallgatnak lényeges dolgokat. Szabad felhasználású hitellel szinte mindegyik pénzintézet jelen van a piacon, s hogy ezt az összeget a vevő mellnagyobbításra vagy új konyhaszekrényre költi, az ő dolga. A PSZÁF honlapján különben sokféle pénzügyi szolgáltatásról látható összehasonlító táblázat, így az állampolgárok hosszú utánajárás nélkül ellenőrizhetik, hogy melyik bank melyik termékét választva kerül legkevesebbe a hitel.
Pénzügyi szakemberek szerint egyre drámaibb és aggasztóbb a magyar családok eladósodottsága. Ma már az a jellemző, hogy jelzáloghiteleinket is hétköznapi kiadásokra használjuk fel, egyre nagyobb és nagyobb hitelre cserélve a régit. Az adósságspirál egyre reménytelenebb helyzetbe sodorja az embereket. A GFK Hungária felmérése szerint feléljük utolsó tartalékainkat is: míg 2005-ben a magyar háztartások négy százaléka rendelkezett legalább huszonötezer eurós (mintegy hatmillió forint) mozgósítható pénzvagyonnal, az arány ez év tavaszára drámai mértékben, egy százalékra csökkent! A magyar családok háromnegyedének egyáltalán nincs spórolt pénze. Azt már a Magyar Nemzeti Bank (MNB) áprilisi, a pénzügyi stabilitásról szóló jelentéséből tudjuk, hogy tavaly év végén minden negyedik háztartásnak volt pénzbeli adóssága, míg kétezerben ez az arány tíz százalék alatt volt!
Az MNB jelentésből az is kiderül, hogy a háztartási szektorban a csökkenő reáljövedelemmel (az idei évre csaknem négyszázalékos csökkenést jeleztek előre!) párhuzamosan emelkedett az eladósodottság, hiszen emelkedtek az adó- és járulékterhek, nőtt a munkanélküliség, és jelentős volt az infláció is. Tavaly tovább csökkent a lakásberuházások száma: a használatba vett új lakások és a kiadott új lakásépítési engedélyek száma is jelentősen elmaradt az egy évvel korábbi értékektől. Folytatódott a deviza- és a jelzáloghitelek térnyerése, ennek köszönhetően év végére a háztartások hitelállományának felét a devizahitelek (jellemzően svájci frank) tették ki, és a teljes portfólió majdnem hatvan százaléka jelzálogfedezettel volt biztosítva. Mivel a magyar családok döntő többségénél az egyetlen jelentős vagyonelem az ingatlan, sokan ezt zálogosítják el. Az emberek a hitelfelvételről való döntés meghozatalánál szinte kizárólag a törlesztőrészlet nagyságára figyelnek, az árfolyam- és kamatkockázat mérlegelése nem minden esetben történik meg.
A teljes háztartási szektor (a hitellel nem rendelkező háztartásokat is beleszámítva) a rendelkezésre álló jövedelem tíz százalékát fordítja adósságtörlesztésre, amely nemzetközi összehasonlításban megközelíti a magasabb eladósodottsági aránnyal rendelkező országok átlagát. Az eladósodott háztartásoknak kevesebb mint egyötöde rendelkezik megtakarítással, a birtokolt pénzügyi vagyon aránya a hitelállományhoz és a jövedelemhez viszonyítva is alacsony. Ez erősen negatív pénzügyi helyzetet jelent, kiszolgáltatottá teszi a családokat minden kedvezőtlen jelenséggel szemben.
Boros Imre véleménye szerint a kialakult helyzet a magyar társadalom még megmaradt két vagyonelemének, a föld- és ingatlanvagyonnak az elvesztéséhez vezethet, miután „sikeresen” kiárusítottuk az ország termelő- és vállalkozói vagyonát. A magyar állam példátlan eladósodottsága nyomán (a rendszerváltáskor megörökölt huszonkétmilliárd dolláros adósságot mára nyolcvanmilliárdosra tornásztuk fel, miközben eladtuk az ország százötvenmilliárdosra becsült termelői vagyonát) a költségvetés a neki hitelező nagy bankok behajtója lett, újabbnál újabb sarcokat vetve ki polgáraira. Ma már ott tartunk – fogalmazott a politikus –, hogy sokan a különféle adókat és közterheket is csak hitelből tudják megfizetni, így a polgárok fogyasztási hitelállománya elérte a hétezermilliárd forintot.
Az Orbán-kormány PHARE-minisztere szerint be kellene vezetni a családi csőd intézményét: a fizetésképtelenné vált polgárok esetében a bíróságnak kellene megállapítania, hogy rendszeres havi jövedelmükből mekkora részt vehetnek el tőlük kárrendezésre, így a maradékból biztosítva lenne a túlélésük. Ha minden marad a régiben, könnyen előfordulhat, hogy a családi ezüst nem csupán a felelőtlenség vagy éppen a növekvő munkanélküliség miatt, hanem egy betegség okán vándorol át a pénzintézetekhez.
Észak-Korea
Észak-Korea komoly bejelentést tett az orosz külügyminiszternek
