Konfliktus a síiták soraiban

Miközben vészesen közeledik Irak megszállásának szeptemberi amerikai értékelése annak minden következményével, egyre nagyobb figyelem irányul a szomszédos Irán szerepére a konfliktusban, amelynek kulcskérdése a síita többség eddig sikertelen pacifikálása lenne.

2007. 08. 29. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Immár menetrendszerűen törtek ki súlyos összecsapások kedden Kerbela szent városában, ahol vallási ünnepségre gyűlt öszsze síita zarándokok több száz ezres tömege. A kormányerők amerikai támogatással léptek fel a rend helyreállítása érdekében, de csak kijárási tilalom bevezetésével – azaz a mindennapi élet szüneteltetésével és a városba érkezettek távozásra szólításával – sikerült többé-kevésbé úrrá lenniük a helyzeten. Még így is mintegy ötvenen maradtak holtan az utcákon. Núri al-Máliki kormányfő a Huszein-rezsim bűnös maradványait tette felelőssé az összecsapások kirobbantásáért, de mások inkább Muktada asz-Szadr síita hitszónok felelősségét, és az általa irányított Mahdi milícia tevékenységét firtatták.
Helyszíni beszámolók szerint egy fegyveres csoport Abbasz és Huszein imámok síremlékeinek környékét akarta elfoglalni. Bár a síita irakiak egy részének már-már szimbolikus Szadr tagadta felelősségét, tény, hogy a hitszónok tegnap Nedzsefben olyan rendelkezést adott ki – ezt Kerbelában is kihirdették –, amely szerint az elkövetkező legfeljebb hat hónapban újjáépítik a milíciát. A szervezet irányítása állítólag megnehezült a belső nézeteltérések, különböző frakciók megjelenése miatt, ami részben összefüggésben állhat Szadr legnagyobb riválisának, az Iraki Iszlám Legfelső Tanács (SIIC) tevékenységével, márpedig Kerbelában a rendőrség állítólag éppen a SIIC befolyása alatt áll. A síita frakciók közötti ellentétek, illetve a síiták magatartása a kisebbségi szunnitákkal szemben elválaszthatatlan a szomszédos Irán befolyásától. Nem véletlen, hogy veteránok előtti beszédében George Bush amerikai elnök – aki újabb 50 milliárd dollárt kért a háború folytatására – újólag azzal vádolta meg a szomszédos országot, hogy szítja az iraki fegyveres harcokat, és közvetve Teherán áll az amerikai katonák elleni támadások egyre nagyobb hányada mögött. Tavasz óta több iráni van amerikai fogságban, és tegnapra virradóra újabb iráni állampolgárokat – egy villamos ipari küldöttség tagjait – vittek el a megszállók egy bagdadi szállodából, bár őket rövidesen elengedték. Irán külügyminisztériumába kérette Svájc az Egyesült Államokat is képviselő teheráni ügyvivőjét, hogy tiltakozzon emiatt. Teherán Irak belügyeibe való beavatkozásnak minősítette az akciót.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.