Magyar kézen a Madarasi-Hargita

Több precedensértékű döntést hoztak az elmúlt időszakban a román hatóságok, amelynek során az erdélyi magyar arisztokrácia képviselőinek számos leszármazottja (Ugronok, Bethlenek) jutott hozzá részlegesen örökségéhez.

2007. 08. 08. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

(Kolozsvár)
Tizenhét évvel a rendszerváltás után némileg felgyorsulni látszik a romániai ingatlan- és föld-visszaszolgáltatás folyamata. Noha az erdélyi magyar történelmi egyházakat, valamint az arisztokrácia leszármazottait különösen érintő átfogó restitúciót számos bürokratikus akadály, valamint jogszabályi hiányosság gátolja, az elmúlt napokban több nagy horderejű viszszaigénylési ügyben született konkrét döntés. Nemrég például a Madarasi-Hargita csúcsára is kiterjedő területet kaptak vissza az abránfalvi származású székely főnemesi család, az Ugronok leszármazottai. A kolozsvári Krónika napilap beszámolója szerint a család az 1946-os romániai államosítás előtti 50 hektáros birtokából egyelőre csak tíz hektár fölött rendelkezik, ám folyamatban van a további területek restitúciója is. A Hargita-hegység és a Székelyföld legmagasabb csúcsának számító, 1801 méter magas Madarasi-Hargita visszaszolgáltatásának elsősorban felbecsülhetetlen eszmei értéke van az Ugron család számára. A székely főnemesi családtól a romániai államosításkor 1600 hektár területet, túlnyomórészt erdőt kobozott el a kommunista hatalom. Ugron Béla, az 1917-ben Magyarország belügyminiszteri tisztségét, majd Erdély királyi biztosi posztját is betöltő – nem mellékesen pedig a Székely Nemzeti Tanácsot megszervező – ifjabb Ugron Gábor leszármazottja elmondta: a család által létrehozott Ugron Alapítvány ösztöndíjakat, oktatási és nevelési támogatást kíván nyújtani visszakapott erdélyi birtokaik jövedelméből.
Ugyancsak a napokban szolgáltatott vissza a román állam egy impozáns épületet Kolozsváron. A kincses városi Majális utcában Mikó Lőrinc, az erdélyi unitárius egyház tanácsosa jutott hozzá mintegy ezer négyzetméteren fekvő ingatlanához, amelyhez több mint 1400 négyzetméternyi telek is tartozik; az épület és a telek piaci ára meghaladja a hárommillió eurót. Az ingatlant különben a századfordulón Haller Rudolf, az örökös ükapja építtette, és az 1950-ben elkobzott épületet – amelyet az elmúlt időszakban a Babes–Bolyai Tudományegyetem pszichológia kara használt – tizenkét évig húzódó pereskedés után szolgáltatta vissza a román állam. A kolozsvári Szabadság című napilap beszámolója szerint a Mikó-vagyon restitúciója révén először szolgáltattak vissza magánszemélynek jelentős és fontos épületet a kincses városban. Ennél is nagyobb horderejű eredménynek számít, hogy a Marosvásárhelyen élő gróf Bethlen Anikó visszakapta a nagy múltú Bethlen család rezidenciájának számító keresdi kastélyt, amely Erdély egyik legszebb reneszánsz kori épülete.
Ezzel egy időben Romániában megnyílt a lehetőség olyan külön jogállású ingatlanok visszaszolgáltatása előtt is, amelyek közérdekű tevékenységet szolgáló intézményeknek adnak otthont. A nagyszebeni bíróság nemrég hozott ítéletében ugyanis kimondta, azok az épületek is visszaszolgáltathatók egykori tulajdonosuknak, amelyeket jelenleg állami finanszírozású egyetemek használnak. Markó Attila, a bukaresti restitúciós bizottság alelnöke szerint ezáltal visszaadható például a római katolikus egyháznak az ugyancsak a kolozsvári tudományegyetem által használt Marianum épülete.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.