Már eldőlt az első jelzáloghitel-dominó

Szaporodnak a problémás jelzáloghitelek, a világpiacon ingatlanválság van kialakulóban. Amerikában már eldőlt a dominó, a spanyoloknál robbanás előtti a helyzet, és nálunk is egyre több az intő jel.

Úsznak a jelzáloghitelekben az amerikaiak. Egyes hírek szerint már közel egymillióan nem képesek fizetni az emelkedő törlesztőrészleteket – lényegében ez áll több vezető hitelező intézet bedőlése mögött, amelyek a napokban dobták be a törülközőt növekvő veszteségeik miatt. Tegnap az Egyesült Államok egyik legnagyobb jelzálogintézete, az American Home Mortgage jelentett csődöt, néhány héttel ezelőtt pedig a piac legnagyobb szereplője, a New Century Financial Corporation húzta le a redőnyt.
Az utóbbi másfél évben összesen 70 olyan pénzintézet zárta be kapuit, amely az USA-ban népszerű, úgynevezett másodlagos hitelezéssel foglalkozik. A konstrukció lényege, hogy a hagyományos bankoknál rossz adósnak számító ingatlanvásárlók is kölcsönhöz juthattak. Sőt, akár az ingatlanvásárlás száz százalékát is kölcsönből lehet fedezni, miközben a szerződéskötési feltételek is egyre lazábbá váltak. Néhány évvel ezelőtt nagyon kedvezményes kamatlábakkal lehetett hitelhez jutni az Egyesült Államokban. 2004-től azonban a szövetségi központi bank, a Fed egy százalékról 5,25 százalékra emelte az alapkamatot, így a korábban felvett hitelek törlesztőrészletei jelentősen megemelkedtek, amit az adósok jelentős része már képtelen volt fizetni. Elemzők szerint a jelzálogpiac megingása további szektorokat is magával ránthat. Az óvatosságra intők első vészjósló jövendölései már be is váltak. Ha nem szigorítanak drasztikusan a hitelfelvételi követelményeken, könnyen egymást érhetik a tengerentúlon a pénzintézeti csődök.
n
Gyülekező Viharfellegek a spanyolok felett. Június végén a spanyol statisztikai hivatal nyilvánosságra hozta legújabb felméréseit: az új lakásokra jelzáloghitelt felvevő spanyol állampolgárok áprilisban átlagosan 148 622 euróval tartoztak hitelezőiknek. Spanyolországban a lakást vásárlók általában húsz évig törlesztik a részleteket, ami fizetésük 40 százalékát viszi el, s ez egyre nagyobb terhet jelent a spanyol családok számára.
A „boom” 1998-ban kezdődött a néppárti Aznar-kormány gazdaságpolitikájának első eredményeivel: az építőipar mostanáig akkora lendületet adott a spanyol gazdaságnak, hogy 1995–2005 között több mint 24 százalékot emelkedett. Spanyolország az egyik olyan európai ország, ahol a legtöbb új lakást építik – csak 2005-ben 800 ezret, vagyis többet, mint Németországban, Nagy-Britanniában és Franciaországban együttvéve –, ennek ellenére a lakásárak nemhogy nem csökkentek, éppen ellenkezőleg, tíz éve folyamatosan emelkednek.
A korrupció és a pénzmosás a spanyolországi ingatlanok kedvező árának két magyarázata: három nagy spanyol és tucatnyi országot érintő szövevényes ingatlanbotrány – a Darázs, a Fehér Bálna és a Delfin művelet – világított rá a szervezett bűnözés, illetve a helyi hatalom összefonódásaira. Az országban nyílt titok, hogy a piszkos pénzt téglával mossák tisztára. Megkönnyíti a nemzetközi maffia helyzetét, hogy Spanyolországban valóságos telek- és adóparadicsomot talált, ráadásul alig ellenőrzik az engedély nélküli építkezéseket. Spanyolországban másfél év alatt 12 832 engedély nélküli építkezést fedeztek fel. Az andalúziai partvidék 59 százalékát építették be, emiatt jelenleg négyezer ilyen eljárást folytatnak. Az ibériai országban használják az összes 500 eurós bankjegy egyharmadát. Korrupció és pénzmosás miatt jelenleg 27 volt andalúziai városatya ellen folyik eljárás, három polgármester pedig börtönbüntetését tölti. Marbellában 1991 óta hatezer új lakást építettek, amelynek csaknem fele illegális.
Az ENSZ a spanyol statisztikai hivatal fentebb idézett felmérésével egy időben figyelmeztette a spanyol kormányt: tájékoztatnia kell az állampolgárokat a közelgő ingatlanválságról. Április végén ugyanis a madridi irányadó tőzsdén összeomlott az egyik „dédelgetett” ingatlancég, mire a BBC szakértői rögtön figyelmeztettek az úgynevezett ingatlanbuborék esetleges kipukkanásának veszélyeire. Az Európai Bizottság gazdasági főbiztosa, a spanyol–baszk Joaquín Almunia májusban cáfolta ezt a lehetőséget, de július végén a valutaalap az ingatlanpiac esetleges „lassulását” jelezte Spanyolországhoz intézett ajánlásaiban. Erre már a spanyol „téglakirályok” is megmozdultak. A vezető ingatlancégek alkalmi érdekcsoportot hoztak létre, és megkeresték mind a baloldali kormányfőt, mind a néppárti ellenzéki vezért, hogy „adott esetben” politikai támogatást kapjanak.