Még jövőre sem nő a foglalkoztatottság

A jelenlegi szinten marad 2007-ben és 2008-ban a foglalkoztatottság Magyarországon, s a gazdasági aktivitás sem változik jelentősen – derül ki az Ecostat legújabb jelentéséből. Ez különösen annak fényében rossz hír, hogy a foglalkoztatottsági ráta már így is több mint hat százalékkal alacsonyabb hazánkban az uniós átlagnál. A megoldást a részmunkaidő jelentené, de ezt senki nem vállalja az aránytalanul nagy adminisztráció miatt.

Jóval az uniós átlag alatt van hazánkban mind a foglalkoztatási ráta, mind a gazdasági aktivitás aránya, s ez az Ecostat Kormányzati Gazdaság- és Társadalomstratégiai Kutató Intézet legújabb jelentése szerint sem idén, sem pedig jövőre nem fog megváltozni.
Jelenleg az EU 27 tagállamának átlagos foglalkoztatottsága 63,4 százalékos, nálunk ugyanakkor ez a szám mindössze 57 százalékot ér el. Az EU15 esetében ez a mutató 65,2 százalék.
A jelentős különbséget az Ecostat részben a műszaki-gazdasági fejlettség szintjének eltérésével, részben pedig a részmunkaidős munkavállalás nyugat-európai elterjedtségével magyarázza. Az EU15-ben a foglalkoztatottak 18,6 százaléka, míg az EU25-ben 15,6 százaléka dolgozik részmunkaidőben, miközben nálunk ez az arány mindössze 4,4 százalékos. A vizsgálat szerint a részmunkaidős foglalkoztatásban sem a munkaadók, sem a munkavállalók nem érdekeltek Magyarországon, mivel előbbieknek az adminisztrációs terhek növekedése, utóbbiaknak pedig az alacsonyabb jövedelem okoz nehézségeket. Ám az is valószínűsíthető, hogy ez a mutató nálunk is magasabb a szürkegazdaságnak köszönhetően, ezt viszont a statisztika nem tudja bizonyítani.
A gazdasági aktivitás rátája szintén nem éri el az uniós átlagot – áll az elemzésben. Míg az aktivitás aránya 2007. március–májusban a 15–74 éves lakosság körében 54,8 százalék volt – és az utóbbi három évben alig változott –, addig a 16–74 éveseknél ez a szám 65 százalék, s a kilencvenes évek óta lassan, de folyamatosan növekszik. A növekedés szépséghibája csak az, hogy mögötte nem a foglalkoztatás bővülése, hanem módszertani okok állnak. A statisztikákban ugyanis a munkaügyi központokhoz bejelentkezett állástalanokat az aktívak között számolják el, a lassú rátanövekedés így valójában a növekvő munkanélküliségnek tudható be.
A kutatóintézet nem számol az aktivitási ráta jelentős emelkedésével. Vizsgálatuk szerint az csak azért mozdulhat el felfelé, mert az aktív korú munkanélküliek száma növekszik, miután a közszférában folytatódik a létszámcsökkenés. A foglalkoztatási arányt ugyancsak a jelenlegi szinten valószínűsítik. Kisebb ingadozást csak a munkanélküliségi mutató kapcsán várnak. A jelenlegi – Eurostat által mért – 7,5 százalék az Ecostat véleménye szerint 7,4–7,6 százalék között alakulhat 2008-ban.
A jelentés meglehetősen lehangoló képet fest a hazai foglalkoztatottsági helyzetről, s ezen az sem enyhít sokat, hogy az Állami Foglalkoztatási Szolgálat nemrég közzétett adatai szerint vannak a gazdaságnak olyan ágazatai, ahol bővülés várható. A legnagyobb, mintegy tízezer fős létszámnövelésre a gépiparban lehet számítani a következő egy évben. A kereskedelem-, javításágazatban több mint hétezer fő találhat állást, az építőiparban ötezer, a fémalapanyag-gyártás, fémfeldolgozás területén három-, a szálláshelyágazatban csaknem kétezer pluszmunkahelyre van kilátás. Az oktatás területén viszont több mint ezer, az egészségügy, személyi szolgáltatásban csaknem kétezer fős létszámcsökkenésre lehet számítani.