Megint lesz könyvvásár Budán

Ötödik alkalommal emlékeznek a hét végén a budai Várnegyed polgárai – és mindazok, akik büszkék történelmünk és kultúránk régi sikereire – Buda török alóli felszabadulásának diadalára, valamint az első magyar nyomtatott könyv születésére. Az utóbbival kezdve: 1473-ban Budán, az akkori Ötvösök utcájában, a domonkos rendiek klastromával és templomával szemközti házban berendezett könyvműhelyében Hess András elkészítette az első magyar földön nyomtatott könyvet. A latin nyelvű Chronica Hungarorum – Magyarok krónikája – megjelenése két évtizedet „késett” ugyan Gutenberg János világelső munkája után, azonban hazánk ez által a legelső helyszínek közé került Európában a civilizáció eddigi legnagyobb és legfontosabb produktuma, a sokszorosított írás elterjedésében. A dömés fráterek XIII. századi rendházának helyén ma a Hilton szálloda, Hess mester nyomdájának helyén pedig, egy három épületből álló, gótikus háztömb belső udvarán a Litea nevű könyvesház található. Az üzlet vezetője, Bakó Annamária vallja a hely szelleméről: – A budai Vár az írásbeliség, a magyar könyvkultúra megszentelt helye. A domonkosok kolostorában már 1254-ben rendi nagykáptalant tartottak, szerzetesi iskola működött benne, amely Mátyás király idejében főiskolai rangra emelkedett. A barátok könyvfestőműhelyében az 1260–70-es években készült az a magyar nyelvű Szentírás, amelyből a nyulak-szigeti apácakolostorban tanítottak. Nem messzi innen, a mai Színház utcában, a Szent Ferenc rendiek klastromában született az első magyar történelemkönyv, Kálti Márk Képes krónikája. Mátyás reneszánsz gyűjteménye, a Bibliotheca Corviniana a kontinens egyik legjelesebb könyvtára volt. Hess András is úgy került ide Rómából, hogy Karai prépost, Mátyás későbbi alkancellárja elhívta Budára, és kellő anyagi támogatást bocsátott a rendelkezésére. A Vár töröktől való visszafoglalása után a jezsuiták költöztek a térre, ahol most vagyunk, és gimnáziumot, papi szemináriumot, konviktust nyitottak a rendházukban, amelyet 1773 után egyesítettek a Budára költözött nagyszombati egyetemükkel. A nemzet könyvtárának, a Széchényi könyvtárnak is a budai palotában van az otthona.
A könyvünnep egyik szervezőmotorja így folytatja: – Hess munkája annak idején pünkösd szombatjára készült el, mi is tiszteletben tartjuk a pontos évfordulót, csakhogy az túl közel esik a nyár eleji ünnepi könyvhéthez. Ezért inkább a nyár végére tettük át a rendezvényt, Budavár visszafoglalásának napjára, ami 1686. szeptember 2-án volt. Akkor, a mai Hadtörténeti Múzeum mögötti falnál fejeződött be a 77 napig tartó véres ostrom, és vetett véget a másfél évszázados török uralomnak a Duna partján. A magyar könyv és magyar nyelv ünnepének megrendezésével segíteni akarunk azokon a kisebb és kevésbé tőkeerős kiadókon, amelyek nem bírják el a tavaszi könyvhét rezsijét, miközben értékes, nemzeti irányultságú, hagyományőrző tevékenységet folytatnak. Az idén 35 kiadó cég regisztrálta magát a péntektől vasárnapig, tehát szeptember 2-ig tartó könyvvásáron. A sátrak a mostanra elkészült, gyönyörűen restaurált Szentháromság-szobor körül lesznek. A Budavári Önkormányzat, a Magyar Kultúra Alapítvány, a Hadtörténeti Múzeum és mások segítségének köszönhetően most is színes és színvonalas ünnepünk lesz, augusztus 31-én, pénteken délelőttől szabad a vásár, fél ötkor Nagy Gábor Tamás polgármester ünnepélyesen is megnyitja a rendezvényt. Fél hattól a Misztrál együttes tart koncertet, este Gaál István Örökségünk című, régi filmjét vetítik le a Szentháromság téri Magyar Kultúra Házában a hazai könyvnyomtatás történetéről. Szombaton és vasárnap kézművesek mutatkoznak be, lesz játszóház, műveltségi vetélkedő is. Vasárnap délután Kobzos Kis Tamás, a Sebő együttes és mások muzsikálnak, végül, az ünnepi program csúcsaként este 7 órakor a Mátyás-templomban, az ünnepi szentmise után a templom kórusa elénekli Kodály Zoltán Budavári Te Deumát, a nagy zeneművész emléke előtt is tisztelegve. Természetesen új könyvek bemutatói, művészi kiállítások is várják a látogatókat, az olvasók szerzőkkel találkozhatnak a könyvsátraknál. Ami biztosnak látszik: Csoóri Sándor szombaton délután 5-től a Litea könyvesboltban dedikálja Tizenhét kő a parton című, a Nap Kiadónál megjelent új munkáját. Várjuk Jókai Annát a Széphalom sátrához, valamint a Kairosz szerzőjét, Morvai Krisztina jogászt is, aki fontos dokumentumkönyvét ajánlja – sorolja Bakó Annamária az ünnepi programokat.
– Sajnálom, hogy az utóbbi években, ilyen látványos külsőségekkel, kereskedelmi termékké váltak a könyvek Magyarországon. Pedig a könyv nem egyszerűen áru, voltaképpen minden egyes könyv más és más bánásmódot érdemel, minden könyv szól valakihez, minden könyv fontos lehet az adott helyen és időben – figyelmeztet a könyvesbolt háziasszonya, s Arisztotelészt idézi: a műveltség jó sorban ékesség, szükségben menedék.