Német párbeszéd tálib csoportokkal?

Bombamerényletnek esett áldozatul Kabulban a német Szövetségi Bűnügyi Hivatal három képviselője, akik az elrabolt német túszok kiszabadításával kapcsolatos tárgyalások előmozdításán fáradoztak Afganisztánban. Halálukat távirányítással robbantott akna okozta. A terrorcselekmények egyre bizonytalanabbá teszik az afganisztáni fővárost, a Hamid Karzai államfő fémjelezte vezetés képtelen megfékezni a tálib előretörést.

A merénylet alapvetően befolyásolhatja azt a Berlinben zajló vitát, hogy a kormány kezdeményezzen-e párbeszédet a mérsékeltebbnek tartott tálibokkal. Májusban a német hadsereg három katonájának életét oltotta ki egy afganisztáni merénylet. A németekkel szemben fokozatosan növekvő agresszivitás tényét alátámasztja a három bűnügyi szakértő halála. A pokolgép a több kocsiból álló nemzetközi konvoj német zászlóval jelzett járműve mellett robbant. A merénylet a parlamenti pártok azon képviselőit erősíti, akik elutasítják a kormány javaslatát az „értelmes” tálibokkal folytatandó párbeszédre. Karl-Theodor zu Guttenberg, a külügyi bizottság kereszténydemokrata frakciójának vezetője annak a meggyőződésének adott hangot, hogy bár a tálibok nem alkotnak homogén egységet, semmi sem utal arra, hogy soraikban mérsékelt erők is lennének. Ruprecht Polenz (CDU) óvott attól, hogy a német és nemzetközi elkötelezettség erkölcsi alapját ilyen javaslatokkal aláássák. A szociáldemokraták és a Zöldek a kormány javaslatában utalást látnak arra, hogy az afganisztáni helyzet valóságát az eddiginél differenciáltabban kell kezelni.
Eközben az Irakra vonatkozó német diplomácia számára elgondolkoztató tanulmánnyal lépett a nyilvánosság elé a berlini Tudomány és Politika Alapítvány. Az Irak jövőjének taglalásával foglalkozó tanulmány abból a kiábrándító felismerésből indul ki, hogy a terrortól megrendült ország állami léte forog kockán. „Már csak arról lehet szó, hogy megakadályozzák az államforma teljes széthullását” – hangoztatja az alapítvány tanulmánya. A dokumentum a napi terrorcselekményeken túlmenően utal a szunniták, a síiták és a kurdok saját érdekeik szerint alakuló ellentéteire. A harmincoldalas dolgozat rámutat az egymással szemben álló népcsoportok fokozatosan erősödő egoizmusára, és a vizsgálatok eredményeként leszögezi: „az iraki belpolitika egyetlen témát ismer, az egyes érdekcsoportok hatalmának, befolyásának és biztonságának kiépítését”. Ezen túlmenően azt sem tartja kizártnak, hogy az északi országrészben élő kurdok öntudatának és befolyásának növekedése – az ott található olajmezőkben rejlő gazdasági erőt kihasználva – Törökország intervencióját vonná magával.
A bagdadi kormány széthúzása és cselekvőképtelensége miatt elképzelhetetlen az olajbevételek igazságos elosztása. Megoldást jelentene egy föderalista alapokra épülő államforma, etnikai és vallási választóvonalak nélkül. A kompromisszum lehetősége azonban minimális, tekintettel elsősorban a szunnita és síita ellenállásra – holott az alternatíva mindössze káosz, erőszak és – a berlini megítélés szerint – síita diktatúra lenne.

Bukott kanadai miniszter. Stephen Harper kanadai kormányfő leváltotta védelmi miniszterét, Gordon O’Connort. Lapinformációk szerint a tárcavezetőt súlyos bírálatok érték az ország afganisztáni szerepvállalása miatt. O’Connor helyébe az eddigi külügyminiszter került. (S. T.)