Beregszászon, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) választmányának ülésén jelentette be Kovács Miklós elnök a küszöbön álló megállapodás tényét. Hozzáfűzte azt is, hogy az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöksége döntött a politikai paletta jobb oldalán elhelyezkedő, kilenc pártot tömörítő NU–NSZ választási tömb támogatásáról. Szerinte ugyanis nem kevés forog kockán a választáson, amelynek tétje, illetve az összefogás jelentősége elsősorban abban nyilvánul meg, hogy képes-e a kárpátaljai magyarság megőrizni súlyát a megye politikai palettáján.
Komoly politikai felajánlásnak és egyben a kárpátaljai magyarság nagyfokú elismerésének tekinti Kovács az NU–NSZ részéről a választási listán számára juttatott helyet is. Igaz – vélekedett –, hogy a parlamentbe jutás szempontjából a 99. hely határesetnek tekinthető, mégsem szabad azt alábecsülni, főképpen nem annak ismeretében, hogy a lista összeállításakor milyen késhegyre menő csatározás folyt a kilenc párt között a helyekért.
Az UMDSZ döntése azonban több szempontból is nagy meglepetést keltett. Egyrészt azért, mert a baloldali politikai erőkhöz, előbb az Ukrán Egyesített Szociáldemokrata Párthoz (SZDPU/o/), majd az ukrán szocialistákhoz húzott, ráadásul az MSZP-hez szorosan kötődő UMDSZ korábban ősellenségének tekintette nem csupán a KMKSZ-t, hanem hagyományos szövetségesét, a Mi Ukrajnánkat is. Másrészt pedig arra lehetett számítani, hogy az UMDSZ a szocialisták választási listáján elsősorban az MSZP-tagok lobbizásának köszönhetően a 11. helyen jegyzett Tóth Mihály, a korábbi elnök mögé sorakozik fel. Ezt vetítették előre ugyanis nem csupán az MSZP ügyködései, hanem Tóth magabiztos nyilatkozatai is. A képviselőjelölt ugyanis hetvenezer magyar szavazatot ígért a népszerűségük mélypontjára süllyedt szocialistáknak.
Miért rendelték vissza Tuskék a lengyel nagykövetet Budapestről?
