A rossz nyelvek szerint távozásával Teoctist pátriárka máris több hasznot hozott az általa huszonegy éven át irányított román ortodox egyháznak, mint földi pályafutása során. Az első hallásra istenkáromlásnak tűnő kijelentésben már csak azért is van részigazság, mert a romániai közéletben talán soha nem volt annyira vitatéma az ortodoxia helyzete az elmúlt évtizedekben, mint most. A hogyan tovább kérdése azután vált rendkívül aktuálissá az autokefál egyházon belül és kívül egyaránt, hogy július 30-án szívinfarktus következtében a 92 éves Teoctist pátriárka visszaadta lelkét teremtőjének. A tragikus esemény horderejéről talán elegendő megemlíteni, hogy 22 millió lakosú Románia lakosságának 83 százaléka ortodox vallású, az egyház pedig a rendszerváltás óta toronymagasan vezeti az intézmények népszerűségi listáját. A híveket már az egyházfő halálának közel sem szokványos körülményei megrázták, Teoctist ugyanis prosztataműtét közben, többórás újraélesztés után hunyt el. Ezzel kapcsolatban valóságos hisztéria tört ki, miután a főpap magánorvosa, Nicolae Ursea azzal vádolta a bukaresti Fundeni klinika szakorvosait, hogy indokolatlanul fektették a műtőasztalra páciensét, akit ráadásul az operáció veszélyeiről sem tájékoztattak. Egy héttel ezelőtt Teoctistot jóformán el sem temették, és számos civil szervezet követelte műtétje és halála körülményeinek tisztázását. Az ügyben mindeddig a bukaresti orvosi kamara foglalt állást, amely megállapította: az egyházfő halála miatt nem vádolható orvosi műhibával a műtétet végrehajtó Ionel Sinescu sebészprofesszor.
Tragikusan végződött műtéténél is nagyobb hullámokat ver viszont a pátriárka utódlásának kérdése, amelyre a román hívek szeptember 12-én kapnak választ. Az ortodox egyház szabályai szerint a főpapot az egyházi választási bizottság választja meg, miután a metropoliták, érsekek és püspökök alkotta Szent Szinódus ugyancsak szavazás alapján megnevez két-három jelöltet. A bukaresti sajtó szerint az új pátriárka megválasztásában a politikának is beleszólása lesz, a 184 tagú elektori bizottság közel felét ugyanis politikai és üzleti kapcsolatokkal rendelkező világiak alkotják. Közülük a legexponáltabb figura Sorin Frunzaverde volt környezetvédelmi, majd védelmi miniszter, a romániai politikai paletta jelenleg legnépszerűbb alakulatának, a korábban Traian Basescu államfő vezette ellenzéki demokrata pártnak az alelnöke. Pátriárkaszavazó szerepe kétszeresen is ellentmondásossá vált: egyrészt kiderült, hogy tagja az ortodox egyház által még 1937-ben kiátkozott romániai szabadkőműves páholynak, másrészt meggyőződésének adott hangot, miszerint Teoctistot Moldva és Bukovina metropolitája, Daniel Ciobotea követi az egyházi trónon. Elszólását számos politikus és közéleti személyiség olyannyira komolyan vette, hogy felszólította a bukaresti politikai pártok, valamint a szabadkőművesség vezetőit: ne avatkozzanak be az egyház belügyeibe. Frunzaverde ellenben a tekintetben fején találta a szöget, hogy a román ortodox egyházat belülről ismerők szerint a pátriárkai posztra Daniel, valamint Olténia metropolitája, Teofan Savu indul nagy eséllyel. Az 56 éves Daniel mellett szól, hogy közismerten az ökumenizmus híve, az 1989-es forradalom napjaiban pedig egyike volt azon főpapoknak, akik rövid időre félreállították Teoctistot az egyházfői posztról. Riválisa, a 48 éves Teofan metropolita látszólag a klérus körében örvend nagyobb támogatottságnak; talán azért is, mert egyházi berkekben úgy tudják: a néhai pátriárka már korábban kiszemelte utódjául. Mindez azonban könnyen a hátrányává válhat. Mentoráról az idők folyamán közvetve bizonyítást nyert, hogy a múlt század negyvenes éveiben, fiatalon tagja volt a fasiszta román Vasgárdának, 1986-ban történt pátriárkává választásakor pedig behódolt Nicolae Ceausescu kommunista diktátornak, eltűrve az ateista rezsim templomromboló politikáját. Sőt Teoctistról azt is tudni, hogy együttműködött a kommunista titkosszolgálattal, a Securitatéval, amely a többi kollaboráns főpaphoz hasonlóan katonai ranggal is ellátta. A néhai pátriárka rovott múltjáról különben az a tudományos jelentés is említést tesz, amelynek alapján Traian Basescu tavaly elítélte a kommunista rendszert; többen a szemére is vetik most az államfőnek, hogy ennek dacára post mortem a legmagasabb állami kitüntetést adományozta Teoctistnak.
Basescu elvitathatatlan érdeme viszont, hogy a klérus átvilágításának sokáig tabunak számító témája napirendre került Romániában, és az átvilágítók hozzáférhetnek a papok titkosszolgálati dossziéjához. Securitate irattárát vizsgáló tanács (CNSAS) a napokban be is jelentette: az ortodox egyházfőválasztásig átvilágítja a Szent Szinódus tagjait, hogy minden gyanú elháruljon a jövendő pátriárka múltjáról. A vizsgálódás számos meglepetést tartogat, hiszen Mircea Dinescu, a CNSAS tagja éppen tegnap hozta nyilvánosságra: Antonie Plamadeala, Erdély néhai metropolitája a nyolcvanas években levélben kérte Ceausescut, léptesse elő tábornokká. Ezúttal talán még több ortodox főpap reverendája alól villan ki a rangjelzés.
origo.hu
Vitályos Eszter: Péter, hát van neked bőr a képeden, hogy te még a nők elleni erőszakról prédikálsz?
