Tüneti kezelés

Júniusban nagy port vert fel az illegális gyógyszer-kereskedelem Miskolcon. Mióta a média „rászállt” a témára, ott kevésbé van szem előtt ez a tevékenység, de nem lehet kétségünk afelől: máshol is árusítanak a piacokon gyógyszert a pult alól. A jelenség egyik oka, hogy a pénztelenség sok embert arra kényszerít, ne szedje be, inkább adja el közgyógyellátási igazolvánnyal olcsóbban kiváltott gyógyszereit.

Konkoly Edit
2007. 08. 03. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Miután kirobbant a botrány, Borsod-Abaúj-Zemplén székhelyének Búza téri piacán, a piacfelügyelőség épülete előtt a Miskolci Városgazda Kht. egyik munkatársa állt szóba velünk. A nevét nem árulta el, mert csak Veres István, a kht. igazgatója nyilatkozhat, de ottjártunkkor Budapesten beszélgetett a témáról a televízióban.
– Lehetett itt mindent kapni az andaxintól kezdve az erős nyugtatókon át a kedélyjavítókig – állította a készséges férfi. – Olcsóbb volt, mint a patikában. Egy hölgy, akit látásból ismertem, a törzsvásárlóinak kedvezményt is adott. De mióta itt járt a tévé, szétrebbentek. Most meg egymásra mutogat a rendőrség, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, a határőrség, a vám- és pénzügyőrség, a város önkormányzata és a fogyasztóvédelem. Csak az OEP-eseket nem láttam még.
Az OEP-eseket, vagyis az Országos Egészségbiztosítási Pénztár képviselőit azért nem láthatta a munkatárs, mert mint megtudtuk, munkatársai csak a pénztárral szerződéses viszonyban lévő egészségügyi szolgáltatókat ellenőrizhetik. Ennek ellenére a megyei egészségbiztosítási pénztár delegáltja is tagja annak a bizottságnak, amely a Búza téri piacon történő, jogszabályba ütköző gyógyszerárusítás visszaszorítása, felszámolása érdekében létrejött, olvashatjuk az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) által kiadott sajtóközleményben. Tagjai még a következő szervezetek és hivatalok küldöttei: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőrkapitányság, Miskolci Városi Rendőrkapitányság, Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, az ÁNTSZ Észak-magyarországi Regionális Intézete, az ÁNTSZ Miskolci Kistérségi Intézete és a megyei fogyasztóvédelmi felügyelőség. A bizottság, amelyet az ÁNTSZ koordinál, ellenőrzési csoportot hozott létre, amely Miskolcon jártunkkor is éppen akcióban volt.
Megkerestük a Vám- és Pénzügyőrség Észak-magyarországi Regionális Parancsnokságát is, ahol Izsépy Andrea osztályvezető elmondta, hogy ők külön ellenőrzik a piacot és a közterületeket. Az Európai Unió is fenntart egy mobil ellenőrzési csoportot, a magyarok azonban a határon még nem tapasztaltak illegális gyógyszerforgalmat. Az osztályvezető szerint azért, mert valószínűleg nincs is, bár elismerte, nem érdekli őket különösebben a téma, mivel a gyógyszer nem jövedéki termék.
A létrehozott bizottság tehát működik, és a polgármesteri hivatal szerint a júniusi ellenőrzés óta nem kaptak újabb bejelentést, hogy a piacon gyógyszert árulnának. Miskolcon tehát sikerült tüneti kezeléssel megszüntetni a problémát: csak épp a betegség bujkál továbbra is a szervezetben. A betegség jelen esetben a szegénység, amely arra kényszerít sok alacsony jövedelmű embert, hogy közgyógyellátási igazolvánnyal olcsóbban kiváltott gyógyszereit ne szedje be, hanem adja el.
Az illegális gyógyszer-kereskedelem színhelye a büfésor szűk utcácskája volt. A homályosabb beugrók valóban alkalmasabbak a feketekereskedelemre, mint a piac központjának tág terei. Az első asztalnál egy telt idomú asszonyság szatyrában nem gyógyszer, csupán újságpapírral hanyagul betakart édesség lapult.
– Maguk nem idevalósiak, ugye? – szólított meg bennünket egy barna, dauerolt hajú hölgy. Később elárulja a nevét, Tóthné Erzsébetnek hívják, őstermelő. – Látom a fényképezőgépet. Mostanában annyi újságíró járt itt, hogy felismerem őket. A gyógyszer miatt jöttek maguk is?
Bólintunk.
– Tudja, nem is csoda, hogy valaki feljelentette őket. Túlságosan szemérmetlenül csinálták. Itt pakoltak ki az asztalon, bárki láthatta őket. Többségük roma volt különben. Aztán meg voltak nekik beszerzőik. Idős nénik váltották ki a tablettáikat, ők meg potom pénzért felvásárolták tőlük, és drágábban továbbadták. De ez a közgyógy egy nagy hazugság. Az én férjem is szívbeteg, mégsem kapunk semmit ingyen. Tízezret fizetünk havonta. De ha nem hordana a fiam minden héten Nyíregyházáról ide, a miskolci piacra, ami több mint kétszáz kilométer, akkor nem tudom, hogyan fizetnénk ki a férjem huszonhétezer-hatszáz forintos nyugdíjából.
– Ez az egész gyógyszerbotrány – kapcsolódik a beszélgetésbe egy testes ősz úr – meg a cigány emberek belekeverése csak arra jó, hogy még jobban megszigorítsák a közgyógyigazolványt. Tuti, hogy ez is az előkészítés része, hogy még kevesebb gyógyszert lehessen ingyen kiváltani.
– Azt gondolja, hogy szándékosan robbantották ki ezt a botrányt? – szól közbe Erzsike. – Nem hiszem. Arról van szó, hogy szegényednek az emberek, és mindenből pénzt csinálnak. Kér egy kis meggyet? – fordul vissza hozzám a barna asszony.
Tinkó Zita, a Marosvásárhelyről jött fiatal gyógyszerész véleménye egyezik Tóthné Erzsikéével. Szerinte is a szegénység a legfőbb oka a gyógyszer-feketekereskedelemnek. A legkeresettebb gyógyszerek nem drágák, legtöbbjük ezer forint alatt van, például az andaxin gyógyszertári ára mindössze 459 forint, így valószínűleg a haszon sem horribilis. Hogy honnan szerzik be az árusok a patikaszereket? Szerinte is a közgyógyellátási rendszer segítségével.
Ma kétféle módon lehet közgyógyellátási igazolványhoz jutni: jövedelem alapján és méltányossági alapon. De ma már az igazolvánnyal rendelkezőknek is megszabják a meghatározott keretet, ha azt túllépik, ugyanúgy fizetnek az orvosságért, mint bárki más. Igaz, addig ingyen kapják a szereket, viszont az is igaz, hogy valóban megszigorították néhány hónapja az igazolványra kiváltható gyógyszerek körét: tavaly júliustól, még Molnár Lajos egészségügyi miniszter alatt szigorodott a rendszer. A közgyógyellátottak havi gyógyszerkerete maximum 12 ezer forint lett, amely váratlan megbetegedés esetén évi egy alkalommal hatezer forinttal egészülhet ki. Ha a beteg rendszeres gyógyszerköltsége kevesebb ezer forintnál, egyéni keretet nem állapíthatnak meg számára. Szintén tavaly az addigi 700 terméket tartalmazó közgyógylista 6200 készítményre bővült. Ma Magyarországon csaknem 600 ezren rendelkeznek közgyógyellátási igazolvánnyal.
Tinkó Zita szerint az illegális gyógyszer-kereskedelem sokat árt a közgyógyellátási igazolvány rendszerének. Hogy miért a romák kereskednek vele leginkább? Legtöbbjük jövedelme kevés, vagyis valóban rá vannak szorulva a közgyógyellátási igazolványra. Néhányan pedig vissza is élnek vele.
Nem csak a gyógyszerrel kereskedő cigány emberek tudják, hogy gyógyszerrel foglalkozni nagy biznisz: a népszerű és olcsó quarelin, algopirin és demalgon ma már vényköteles, de nem muszáj elmenni az orvoshoz, kifizetni a vizitdíjat, felíratni őket, mert van helyettük más a gyógyszertárak és immár a benzinkutak polcain – igaz, kétszer annyiért, feleannyi hatóanyaggal.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.