Megfélemlítéssel és félretájékoztatással igyekeznek megakadályozni a román hatóságok a csángóföldi magyar oktatás bővítését. A Bákó megyei Gajdáron például a település polgármestere, valamint a helyi iskola koordinálásával megbízott pedagógus aknamunkája miatt nem indulhattak be a hivatalos magyarórák a hétfői tanévkezdéskor. Hegyeli Attila, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének oktatási felelőse lapunknak elmondta, az elöljáró és a pedagógus a napokban személyesen felkereste az iskolai magyaroktatást igénylő negyvenkét csángó családot, és fenyegetőzésekkel fűszerezett csúsztatásokkal elérték, hogy harminckilenc szülő visszavonja korábban benyújtott kérvényét.
Emiatt magyarórák nélkül kezdődött meg a tanév a gajdári általános iskolában, noha a Bákó megyei tanfelügyelőség nemrég hagyta jóvá Farkas-Ferencz Gabriella magyartanárnő kinevezését, ugyanakkor heti hat órában állapították meg a kötelező óraszámot. Arról nem beszélve, hogy Pásztor Gabriella, a román oktatásügyi minisztérium államtitkára szeptember elején tett csángóföldi látogatása nyomán Ovidiu Cojocaru főtanfelügyelő az eddig meghirdetett 130 óra helyett 207 magyaróra kiírását engedélyezte a csángó falvakban.
A gajdári polgármester és a pedagógus személyes befolyására a zavarodott és megfélemlített szülők szinte kivétel nélkül írásba adták, hogy nem akarnak iskolai magyarórákat. Ana Petrea tanítónő azt állította, hogy az államtitkár asszony a faluban tett látogatásakor azt mondta: nem törvényes a magyarórák bevezetése, holott Pásztor Gabriella ennek éppen ellenkezőjéről beszélt – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Hegyeli, aki annak idején maga kísérte el Gajdárba az államtitkárt. Elmondta, a hivatalos „vendégek” megfenyegették a szülőket, hogy nem kaphatják meg a gyerekeknek járó román állami segélyt, sőt a magyar állam által nyújtott oktatási-nevelési támogatást is elveszíthetik, ha igénylik az iskolai magyaroktatást. A magyarórák elleni offenzíva a hétfői tanévnyitón teljesedett ki. Ekkor Vasile Dumitru polgármester a tanári kar, a szülők és a diákság előtt leszögezte: Gajdáron nem lesznek magyarórák, és felszólította az embereket, ne merjenek többé hasonló kérvényt aláírni.
Vasile Dumitru kérdésünkre tagadta, hogy személyesen felkereste a csángó szülőket. Azzal magyarázta a családok meghátrálását, hogy tudomása szerint az idén nem kapták meg a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége által folyósított magyar állami támogatást (az oktatási-nevelési hozzájárulást csak ezután juttatja el a jogosultaknak az ezzel megbízott Iskola Alapítvány – a szerk.). – A tanévnyitón személyes véleményemet fejtettem ki arról, hogy nem támogatom az iskolai magyarórákat. Erre a nép választottjaként jogom van. Ha a szervezet magyar nyelvre kívánja oktatni a gyerekeket, vásároljon ingatlant erre a célra, nekünk erre nincs szabad helyiségünk – magyarázta a polgármester.
A Csángóföldön egyébként jelenleg 15 településen hivatalosan, három faluban pedig iskolán kívül folyik a magyar oktatás közel 1600 diák számára, 32 tanár felügyeletével. Hegyeli Attilától megtudtuk, a hatósági gáncsoskodások dacára Gajdáron nyolcvan csángó elemista jár a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének magánóráira.
Szijjártó Péter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara új vezetésével tárgyalt