Perdömping az uniós bíróság előtt

2007. 10. 17. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ennyi magyar vonatkozású ügy, mint most, eddig még nemigen várakozott döntésre az Európai Bíróságnál. A luxembourgi székhelyű testületnek e héten egy rendkívül nagy horderejű kérdésben kell döntenie. A Zala Megyei Bíróság és rajta keresztül vezető hazai és multinacionális vállalatok várnak állásfoglalást a tekintetben, hogy a magyar iparűzési adó nem ellentétes-e a közösségi szabályokkal.
Jövő évi áramszámlánkat érintheti az az ügy, amelyben arról kell döntenie a bíróságnak: igaza van-e Brüsszelnek abban, hogy a magyarországi energiavásárlási megállapodások olyan állami támogatást tartalmaznak, amelyek túlságosan kedvezők az erőműveknek? Az üzleti szféra szempontjából nagy horderejű a Cartesio Bt. változásbejegyzési kérelme is, amit eredetileg a Bács-Kiskun Megyei Bíróságnál terjesztett elő. A társaság azt szeretné elérni, hogy székhelyét Bajáról egy olaszországi városba helyezhesse át. A cégbíróság megtagadta a kérelem teljesítését, és arról tájékoztatta a céget, hogy a magyar jog szerint nem lehetséges a székhely külföldre helyezése. Ehhez először meg kell szűnnie Magyarországon a társaságnak, majd az olasz jog szerint ottani cégként kell újjáalakulnia. A Cartesio Bt. ezzel szemben úgy véli, egy magyar cég bármikor áthelyezheti székhelyét az Európai Unió másik tagállamába, és ez nem érinti honosságát, vagyis továbbra is magyar cég marad. Mindezt a cég álláspontja szerint az európai közösségek szerződésének a letelepedés szabadságára vonatkozó rendelkezései is megerősítik.
Az ügyet Luxembourgba utaló Szegedi Ítélőtábla annak tisztázását is várja az Európai Bíróságtól, hogy Magyarországon a Legfelsőbb Bíróság vagy az ítélőtábla az a bírói fórum, amelynek kötelessége az Európai Bírósághoz fordulnia, ha értelmezni akarja a közösségi jogot. Eldöntésre vár a felperes CityLine Hungary és az Európai Bizottság vitája. A cég termékeket szállít légi úton. Az uniós rendelet szerint az EU területén belül kizárólag úgynevezett típusalkalmassági bizonyítvánnyal vagy korlátozott légialkalmassági bizonyítvánnyal rendelkező légi járművek üzemeltethetők. A rendelet módosított változata szerint pedig a korlátozott légialkalmassági bizonyítvány kizárólag olyan légi járművekre adható, amelyek legkésőbb az adott tagállam uniós csatlakozásáig a tagállam lajstromába kerültek. Mivel a felperes flottájában lévő teherszállító gépek egy részét csatlakozásunk után regisztrálták, a repülőgépek üzemeltetése a közösségi rendelet alapján csak repülési engedéllyel lehetséges, ami nem teszi lehetővé a kereskedelmi tevékenységet. A CityLine Hungary szerint az uniós rendelet a jogbiztonság elvébe ütközik azzal, hogy a légi járművek meghatározott célú üzemeltethetőségét egy, a múltban bekövetkezett eseményhez köti, és ezért a felperes a rendelet részleges megsemmisítését kéri az elsőfokú bíróságtól.
A luxembourgi székhelyű testületnek emellett döntenie kell a Mol Földgázellátó Zrt. és az E.ON vitájában, az olasz Tocai bornév április 1-jétől érvényes betiltása ellen beadott ügyekben és egyebek mellett abban is, hogy Magyarországnak igaza van-e abban, hogy az Európai Bizottság a kukoricára vonatkozó fajsúlykövetelmény évközi bevezetésével megsértette-e a termelők jogos várakozásait.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.