Révész Máriusz szerint Gyurcsány Ferenc és az MSZP más vezető politikusai is tudtak a kőbányai szocialisták korrupciós pártszervezéséről. A fideszes képviselő tegnapi sajtótájékoztatóján azt állította, hogy a kőbányai MSZP-szervezet létszámát úgy duzzasztották fel 1500, más hírek szerint 1900 főre, hogy a kerületben munkát kapó vállalkozóknak a dolgozóikat papíron be kellett léptetniük a párt megfelelő alapszervezetébe, ahol aztán Kaszab Csaba, Csicsay Claudius Iván és Novák Gyula helyi szocialista vezetők elvárásai szerint szavaztak. – Ez egyszerre csalás, hamisítás és korrupció – szögezte le az ellenzéki politikus.
Kovács Tamás legfőbb ügyész október 31-i dátummal tanulságos választ adott Révész Máriusz október 19-én Kaszab Csaba volt kőbányai szocialista alpolgármester ügyében történt-e vádemelés, vagy még mindig nyomoznak? címmel feltett, írásbeli választ igénylő kérdésére. A dokumentumból a következők derülnek ki: a Budapesti Nyomozó Ügyészség június 12-én vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntette miatt vádat emelt Kaszab Csaba ellen a Fővárosi Bíróságon. Utóbbi szeptember 20-án tartott nyilvános ülésén kihirdetett ítéletében Kaszabot a váddal egyezően bűnösnek mondta ki, két év börtönbüntetésre ítélte, a közügyek gyakorlásától négy évre eltiltotta, a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből kizárta, továbbá 4,4 millió forint elkobzás alá eső érték, valamint 211 247 forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezte. Az ítélet nem jogerős, a vádlott és védője fellebbezett ellene.
Révész Máriusz további kérdéseivel kapcsolatban egyébként a legfőbb ügyész azt a tájékoztatást adta, hogy az ügyészségnek nincs törvényes hatásköre a pártok szervezése, gazdálkodása terén. Gyakorlatilag a fenti indokokkal utasította el a vádhatóság két esztendővel ezelőtt a „lázadó” kőbányai szocialisták beadványát is.
A miniszterelnök nem akart beavatkozni
Pótor Andrásné egykori kőbányai MSZP-tag lapunknak korábban kijelentette, hogy Kaszab Csaba és Novák Gyula jelenlegi kőbányai szocialista elnök a fiktív tagbeléptetésekben főszerepet játszott. Az ügy miatt Pótorné több párttársával Hiller István elnöksége idején az országos pártvezetéshez fordult, aminek az lett az „eredménye”, hogy elrendelték a tagrevíziót, ám azt azok felügyelték, akik a tömeges tagtoborzást szervezték. Vagyis Kaszabék – állította Pótorné, aki mindezek miatt 2005 végén kilépett a pártból, ám az év júniusában többedmagával még feljelentést tett a Fővárosi Főügyészségen. Az akták a Legfőbb Ügyészséghez kerültek, amely egy hónap múlva elutasító választ küldött Pótor Andrásnénak, azt javasolván, társaival forduljon inkább bírósághoz. Ezt a hölgy többedmagával azért nem tette meg, mert – szavai szerint – megunták a nyolcévnyi Canossa-járást.
Az áldatlan helyi szocialista belső viszonyok miatt fellázadt másik egykori MSZP-tag, Pálfi András pedig a minap tudatta velünk: 2004 szeptemberétől számtalan beadványt készítettek a helyzet rendezéséért, de mivel nem jártak sikerrel, a következő pártkongresszuson az összes prominens pártvezetőt megkeresték. Pálfi András azt szintén megerősítette, hogy egy e-mailben a részletekről értesítették magát Gyurcsány Ferencet is, aki miniszterelnöki minőségében azt válaszolta: az ügy nem tartozik a hatáskörébe. Révész Máriusz tegnapi sajtótájékoztatóján bemutatta az elégedetlen helyi szocialisták Gyurcsánynak címzett, 2005. márciusi e-mailjét is. A válasz tanulságos, ugyanis a kormányfő többek között leszögezte: „Azt gondolom, hogy hiba lenne, ha a miniszterelnök az ilyen ügyekben bárkinek az oldalán megpróbálna állást foglalni, esetleg beavatkozni.” Révész emlékeztetett arra is, hogy Lamperth Mónika elnökségi tag 2004. októberi válaszlevelében csupán annyit írt a „renitenseknek”, pontosabban Benedek Györgyné, Farkas Ernő és Pálfi András alapszervezeti titkároknak, hogy a legközelebbi kongresszusig remélhetőleg sikerül megoldást találni a tagfelvétel körül keletkezett probléma alapszabályi rendezésére. – Mindez bizonyítja, hogy az MSZP legfelső szintjén mindent tudtak a kőbányai szervezetben zajló kétes ügyekről, mégsem tettek semmit – közölte Révész Máriusz, majd megjegyezte: Gyurcsány Ferenc és az MSZP vezetői nemcsak ahhoz járultak hozzá, hogy az eljárás alatt álló Kaszab Csaba induljon a 2006-os önkormányzati választáson, de azt is elfogadták, hogy a korrupciós pártszervezés felelősei döntsenek a képviselőjelöltekről.
– Senkinek nem állt érdekében a pártvezetésben, hogy a fiktív tagtoborzások ügyét rendezzék – ezt Pótor Andrásné a múlt hét második felében mondta lapunknak. A Kaszab Csabához köthető tömeges tagbeléptetések és a gazdasági jellegű visszaélések miatt a pártból többedmagával kilépett helyi MSZP-alapító úgy nyilatkozott: „renitens” társaival együtt úgy érezte, mintha a párt meghatározó vezetőinek, illetve jogászainak már „tele lett volna a hócipőjük” az ő megtisztulást sürgető beadványaikkal. Az m1 kedd esti Híradójának nyilatkozva Pótorné amúgy közölte: a pártban négyszemközt mindenki elismerte, hogy igazuk van, de amikor lépni kellett volna, akkor Kaszab Csaba alpolgármester érinthetetlennek bizonyult.
A lapunk birtokába került egyik dokumentum szerint tizenöt szocialista azt kérte Hiller Istvántól és a párt vezetőitől, hogy oszlassák fel a főváros X. kerületének MSZP-szervezetét, valamint a gyanúba keveredett tisztségviselőket zárják ki a mellékelt indokok alapján. A 2005. március 16-i levélben többek között az olvasható, „ma keserűen azt kell mondanunk, hogy az eltelt másfél hónap sajnos csupán azt erősítette meg (…), hogy valójában nem tudunk a párton belül olyan eszközökről, eljárási rendekről, amelyek alkalmasak lennének a nyilvánvaló hamisítások-csalások sorozatát megállítani, megszüntetni”. A levél aláírói a miniszterelnök bizalmasát, az akkori pártelnököt figyelmeztették: „csak az idő telt el, amelynek során ugyan további konkrét bizonyítékok birtokába jutottunk (…), de az érdemleges és a megoldást segítő közeledés mindannyiszor elutasításra talált”. Bizonyítékok pedig tényleg bőven voltak.
Szabotált tagrevízió
Egy lapunkhoz újonnan eljuttatott dokumentumot Vass Barnabás, az MSZP X. kerületi szervezetének a tagja írta alá és címezte szintén 2005. március 16-án Hiller István pártelnök részére. A levélből idézzük a legérdekesebb részeket.
„Az utóbbi évben a Budapest X. ker. MSZP-szervezetében egy tisztulási folyamat kezdődött el amiatt, hogy egyes személyek a párttisztségeket és az önkormányzati képviselői tisztséget nem valós párttagok szavazataival szerezték meg. (…)
A X. kerületi MSZP-ben a tagszervezés már 1999. évben megindult, és jelentős tagfelvétel történt. Nekem Kaszab Csaba szólt, hogy szervezzek embereket a pártba, és átadott néhány belépési nyilatkozatot, amit aztán másoltam annyi példányban, amennyit kellett. Mindegy, hogy honnan. Debrecenből 54 főt, Salgótarjánból és környékéről 137 főt, Budapestről 40 főt szerveztem be. Ezek a személyek a belépési nyilatkozatot személyesen írták alá, de semmiféle rendezvényen nem vettek részt, és tagdíjat sem fizettek. Tudomásom szerint más személyek is szerveztek tagokat ebben az időben és ez után is. A pártszervezet ekkor hirtelen felduzzadt, és egyes személyek ezt nem tartották elfogadhatónak. Ekkor az elnökség úgy határozott, hogy tagrevíziót hajt végre. Ez úgy történt, hogy kiadtak egy újabb belépési nyilatkozatot, amelyet a valós tagoknak ki kellett tölteni. Ekkor történt a nyilatkozatok meghamisítása Kaszab Csaba elnökségi tag és jelenleg alpolgármester utasítására és tevékeny közreműködésével. Kaszab egyes személyeknek kiosztotta a vatta (sic!) tagok adatait tartalmazó korábbi belépési nyilatkozatokat, majd az új belépési nyilatkozatra átmásolták ezeket az adatokat, és a tag helyett aláírták a nevét. Gyakorlatilag a tagrevízió nem történt meg.
Jelen voltam Kaszab Csaba Budapest X. ker., Szent László tér 20. szám alatti irodájában, ahol a belépési nyilatkozatok átmásolása és hamisítása történt több napon át. A hamis nyilatkozatok alapján történt a Kaszab Csaba érdekkörébe tartozó alapszervezetek küldöttlétszámának megállapítása és a tisztségviselők megválasztása. Ezeket a tagokat a tagnyilvántartásba nem vezették be. A központi nyilvántartásba nem kerültek, csak a küldöttlétszám megállapításához használták fel. Ezeket a tagokat később folyamatosan cserélgették általában azoknak a cégeknek az alkalmazottaival, amelyek az önkormányzattól munkát kaptak. Ekkor Kaszab Csaba volt a beruházási bizottság elnöke. A munkához jutásnak része volt az alkalmazottak belépése a pártba a Kaszab-érdekeltségbe. Legutóbb a múlt évi tisztségviselők megválasztáskor használták fel a »vatta« tagokat, akiknek nagy részét a két küldöttgyűlés között kicserélték, újakat szerveztek a régiek helyére.
Ezért van az, hogy a pártszervezet létszáma az utóbbi időben jelentősen nem nőtt, de az állomány nagy része kicserélődött. (…) Most legutóbb, a két küldöttgyűlés között, a megújított tagnyilvántartást (ún. kockás lapokat) dátum nélkül és az alapszervezet megjelölése nélkül kellett leadni, minden valószínűség szerint a változtathatóság miatt. Úgy gondolom, ma is van olyan tag, aki azt sem tudja, melyik alapszervezetben van. A szervezet munkájában soha részt nem vett, és tagdíjat soha nem fizetett.
A jelenlegi helyzetben hiányolom a központi pártvezetés célirányos és hathatós segítségét azoknak, akik már évek óta vívják küzdelmüket a pártbeli túlkapások ellen. (…)
Én mindig úgy tudtam, a demokrácia lényege, hogy egy szervezetben minden vélemény megfogalmazódhat, és ehhez a véleményhez bárki szervezhet támogatókat. Jelenleg ezeket az embereket Kőbányán ellenségnek tekintik, és kinyírással fenyegetik. (…) Bíztam az országos elnökség hathatós segítségében, támogatásában. Egyre inkább úgy látom, hiába. (…) Kérem a tisztelt elnök urat, szíveskedjen megtenni mindent a kőbányai pártszervezet rendezése érdekében és a felelősöknek, a jelenlegi tisztségviselőknek a vezetésből való kizárására.”
Egyre erősebb a gyanú: Kőbányán egy fiktív módon gigantikusra felduzzasztott MSZP-szervezetről lehetett szó, amely a tisztújításokon akkora erőt képviselhetett, mint négy-öt másik szocialista pártszervezet. Révész Máriusz hangsúlyozta: Gyurcsány Ferenc pártelnökké választása előtt és után is többször kapott tájékoztatást a kőbányai állapotokról, ám nem akart beavatkozni az ország legnagyobb szervezetének a belügyeibe, talán azért – vélekedett az ellenzéki politikus –, mert Kaszabék annak idején őt támogatták Kiss Péterrel szemben. Ezért a pártvezetés – bár ez még mindig nem nyert teljes bizonyítást – feltehetőleg a kőbányai status quo fenntartásában volt érdekelt.
Az első fokon két év börtönre ítélt Kaszab Csaba ugyan múlt hét kedden lemondott önkormányzati képviselői mandátumáról, a szocialisták ártatlanságának a vélelmét még mindig fenntartják. (Érdekes, hogy Zuschlag János esetében még elsőfokú ítélet sem született, de őt már „kiutálták” a Bács-Kiskun megyei pártelitből.) Kaszab amúgy pártelnökségi tagságáról a helyi szocialisták tájékoztatása szerint már a szeptember végi bírósági ítélet után lemondott. A tény attól még tény marad: Kaszab Csaba 2002-től 2006-ig a kőbányai önkormányzat szocialista alpolgármestere lehetett, 2006-ban az MSZP fővárosi képviselőjelöltjeként indult, és mostanáig a párt kőbányai elnökségének a tagja maradhatott; tavaly októbertől pedig a X. kerületi szocialista frakció vezetője volt.
„Morális megtisztulás”
Kaszab Csaba, Novák Gyula és Andó Sándor (Kőbánya korábbi szocialista polgármestere) már ezt megelőzően is több korrupciógyanús ügy főszereplője volt – állította október végi közleményében Weeber Tibor helyi Fidesz-elnök és Révész Máriusz, akik felidézték: az ÁSZ 500 millió forintos kárt állapított meg a Kőbányai Vagyonkezelő Rt.-nél, hárommilliárd forinttal ragadt be átmenetileg az önkormányzat a K&H-ügyben.
Az ügy tehát számos kínos és sürgős választ váró kérdést vet fel az MSZP országos vezetése és személy szerint Gyurcsány Ferenc magatartását illetően a kőbányai szocialisták botrányos ügyei kapcsán.
Az MTA átalakítása szükséges és helyes lépés
