Július 5-én a Bloomberg arról számolt be, hogy a BlackRock által kezelt, több milliárd dolláros alapot Kijev újjáépítésére, amelyet július 10–11-én Rómában tartandó Ukrajna-újjáépítési konferencián mutattak volna be, 2025 elején „érdeklődés hiányában” felfüggesztették. A befektetők lelkesedése hiányzott és a projekt jövője is bizonytalanná vált.
A BlackRock Ukrajna Fejlesztési Alapja 2023 májusa óta volt kidolgozás alatt. Saját megfogalmazásuk szerint „a történelem egyik legambiciózusabb köz- és magánszféra közötti, pénzügyi együttműködésének” szánták.
A hatalmas hozamok ígéretével a befektetők kezdetben állítólag „készségesen öntötték volna a pénzt” a vállalkozásba, mivel széles körben optimizmus uralkodott, hogy Kijev „nagy hűhóval” beharangozott „ellenoffenzívája” még abban az évben „gyorsan véget vethet a háborúnak”. A végeredmény azonban teljes kudarc volt – írta az Al Mayadeen English, ekként részletezve a veszteségeket:
Ukrajna akár 100 ezer áldozatot is elszámolhat, nyugati szállítású fegyverzetének, járműveinek és fegyvereinek nagy része megsemmisült, cserébe pedig a proxy háború kezdeti szakaszában Oroszország által elfoglalt területnek mindössze 0,25 százalékát sikerült visszaszerezniük.
A BlackRock alelnöke, Philipp Hildebrand nemrégiben arról beszélt, hogy a harctéri helyzet elvette a befektetők lelkesedését, mivel „az ellenségeskedés beszüntetését, vagy legalábbis a béke kilátásait” igényelték. A pénzügyi befektetők körében ráadásul egyre fokozódott az aggodalom Ukrajna csökkenő, képzett munkaerő-állománya miatt is.
Ma nincs jele annak, hogy békeegyezmény születne, Oroszország több fronton is gyorsan előrenyomul, és az ukrán kormány becslései szerint az ország a proxy háború miatt a munkaképes korú lakosságának körülbelül 40 százalékát vesztette el.
– írta elemzésében a portál, hozzátéve, hogy a külföldi befektetők egyáltalán nem érdekeltek Kijev újjáépítésében, mivel nyitott és súlyos kérdés, hogy mi marad Ukrajnából a konfliktus után.
A portál úgy fogalmaz:
A BlackRock Ukrajna Fejlesztési Alapjának összeomlása nem csupán Kijev és külföldi bábmestereinek közelgő, elkerülhetetlen vereségének mikrotükre: tükrözi a nyugati vállalatok, oligarchák és kormányok által régóta dédelgetett álom halálát is, miszerint Ukrajna iparát és erőforrásait szétszedik, hogy korlátlanul kifosszák és kifosztják.
Befektetési környezet
2013 elejétől a nyugati vállalatok tömegesen kezdték el Ukrajnát felvásárolni. Európában és Észak-Amerikában azt várták, hogy Kijev „társulási megállapodást” köt az EU-val, amely megkönnyíti a privatizációt és feloldja a régóta fennálló törvényeket, amelyek korlátozzák a külföldieknek az ország gazdag mezőgazdasági termelését adó területek és vállalatok megvásárlását és tulajdonlását. A „Szovjetunió egykori gabonakamrája” az EU teljes termőterületének egyharmadát teszi ki, a potenciális nyereség pedig hatalmas lehetett.
