Július 5-én a Bloomberg arról számolt be, hogy a BlackRock által kezelt, több milliárd dolláros alapot Kijev újjáépítésére, amelyet július 10–11-én Rómában tartandó Ukrajna-újjáépítési konferencián mutattak volna be, 2025 elején „érdeklődés hiányában” felfüggesztették. A befektetők lelkesedése hiányzott és a projekt jövője is bizonytalanná vált.
A BlackRock Ukrajna Fejlesztési Alapja 2023 májusa óta volt kidolgozás alatt. Saját megfogalmazásuk szerint „a történelem egyik legambiciózusabb köz- és magánszféra közötti, pénzügyi együttműködésének” szánták.
A hatalmas hozamok ígéretével a befektetők kezdetben állítólag „készségesen öntötték volna a pénzt” a vállalkozásba, mivel széles körben optimizmus uralkodott, hogy Kijev „nagy hűhóval” beharangozott „ellenoffenzívája” még abban az évben „gyorsan véget vethet a háborúnak”. A végeredmény azonban teljes kudarc volt – írta az Al Mayadeen English, ekként részletezve a veszteségeket:
Ukrajna akár 100 ezer áldozatot is elszámolhat, nyugati szállítású fegyverzetének, járműveinek és fegyvereinek nagy része megsemmisült, cserébe pedig a proxy háború kezdeti szakaszában Oroszország által elfoglalt területnek mindössze 0,25 százalékát sikerült visszaszerezniük.
A BlackRock alelnöke, Philipp Hildebrand nemrégiben arról beszélt, hogy a harctéri helyzet elvette a befektetők lelkesedését, mivel „az ellenségeskedés beszüntetését, vagy legalábbis a béke kilátásait” igényelték. A pénzügyi befektetők körében ráadásul egyre fokozódott az aggodalom Ukrajna csökkenő, képzett munkaerő-állománya miatt is.
Ma nincs jele annak, hogy békeegyezmény születne, Oroszország több fronton is gyorsan előrenyomul, és az ukrán kormány becslései szerint az ország a proxy háború miatt a munkaképes korú lakosságának körülbelül 40 százalékát vesztette el.
– írta elemzésében a portál, hozzátéve, hogy a külföldi befektetők egyáltalán nem érdekeltek Kijev újjáépítésében, mivel nyitott és súlyos kérdés, hogy mi marad Ukrajnából a konfliktus után.
A portál úgy fogalmaz:
A BlackRock Ukrajna Fejlesztési Alapjának összeomlása nem csupán Kijev és külföldi bábmestereinek közelgő, elkerülhetetlen vereségének mikrotükre: tükrözi a nyugati vállalatok, oligarchák és kormányok által régóta dédelgetett álom halálát is, miszerint Ukrajna iparát és erőforrásait szétszedik, hogy korlátlanul kifosszák és kifosztják.
Befektetési környezet
2013 elejétől a nyugati vállalatok tömegesen kezdték el Ukrajnát felvásárolni. Európában és Észak-Amerikában azt várták, hogy Kijev „társulási megállapodást” köt az EU-val, amely megkönnyíti a privatizációt és feloldja a régóta fennálló törvényeket, amelyek korlátozzák a külföldieknek az ország gazdag mezőgazdasági termelését adó területek és vállalatok megvásárlását és tulajdonlását. A „Szovjetunió egykori gabonakamrája” az EU teljes termőterületének egyharmadát teszi ki, a potenciális nyereség pedig hatalmas lehetett.
A közvélemény-kutatások évek, sőt szinte évtizedek óta következetesen azt mutatták, hogy az ukrán állampolgárok túlnyomó többsége elutasítja a privatizációt és országuk mezőgazdasági földjeinek külföldi vevőknek történő eladását.
A háború kitörése és a hadiállapot bevezetése azonban lehetővé tette Volodimir Zelenszkij kormányának, hogy teljes mértékben figyelmen kívül hagyja a közvélemény és az ukrán polgárok akaratát és a politikai ellenzéket.
2022 folyamán sorozatban fogadtak el olyan törvényeket, amelyek célja „a privatizáció lehető legkönnyebbé tétele a külföldi befektetők számára” volt. Ennek során közel 1000 államosított vállalkozást kínáltak fel külföldi eladásra, és „egyszerűsített feltételek mellett” árveréseket hirdettek ezek megvásárlására. A következő évben ezek az erőfeszítések fokozódtak, és további törvényeket fogadtak el, amelyek lehetővé tették „az állami vagyon és állami vállalatok nagyszabású privatizációját”.
Ez állítólag Ukrajna „nagy állami vagyonának intézményi befektetők számára való vonzereje” miatt történt.
Ezek között volt az odesszai ammóniagyár, nagy bányavállalatok és vegyipari cégek, az ország egyik vezető áramtermelője és egy kiváló minőségű titántermékeket gyártó vállalat. A privatizációk mentén az Ukrajnát jellemző korrupció is megjelent.
