Fokozódó orosz aktivitás

A londoni sajtó korábbi vészjelzéseit követően immár hidegháborús szintű orosz kémkedésre panaszkodik a brit elhárítás vezetője is, aki szerint ez elvonja erőiket a terroristagyanús elemek megfigyelésétől. Közben Magyarországon egy olyan főigazgató kerül a Nemzetbiztonsági Hivatal élére, akinek a Szovjetunióban folytatott titkosszolgálati tanulmányai aggodalomra adnak okot.

Jelentős mértékben növekedett az elmúlt egy évben a terrorcselekményekre hajlamosnak tartott személyek száma Nagy-Britanniában, és már gyerekek is vannak köztük – mondta hétfőn nyilvánosságra hozott beszédében a brit belső elhárítás (MI5) főnöke, aki szerint a továbbra is a szinte hidegháborús méreteket öltő orosz kémkedés sok energiát elvon a terrorveszély kezelésétől. Jonathan Evans egy manchesteri szakkonferencián azt mondta: az MI5 jelenleg kétezer terroristagyanús személyt figyel; ez négyszázzal több, mint egy éve. Evans szerint mindeközben ugyanannyi orosz titkos ügynök dolgozik Nagy-Britanniában, mint a hidegháború idején, és az ő tevékenységük figyelésére is energiát kell fordítani.
A brit sajtó már tavaly a hidegháború időszakára jellemző intenzitású orosz kémtevékenységről szóló értesüléseket közölt. A The Sunday Telegraph, a legnagyobb vasárnapi brit konzervatív lap kormányforrásokat idézve tavaly decemberben azt írta: Nagy-Britanniában jól szervezett orosz kémhálózat működik, amelynek ügynökei főleg az orosz emigránsoknak és a Putyin-rezsim ellenzőinek mozgását, tevékenységét figyelik. A lap szerint a Nagy-Britanniában dolgozó orosz diplomaták ötöde tagja e kémhálózatnak, amely az orosz ellenzékiek figyelése mellett üzletembereket, brit parlamenti képviselőket és tudósokat is célkeresztjébe vett, kereskedelmi és államtitkok megszerzése végett. A fenyegetés olyan szintű, hogy a legnagyobb brit vállalatok, köztük a BP olajcég vagy a Centrica országos nagybani gázszolgáltató vezetőit az MI5 figyelmeztette arra, hogy őket is megkörnyékezhetik – állt a The Sunday Telegraph tavaly év végi értesülésében. Az orosz titkosszolgálatok szerepe akkor is felmerült, amikor a Kremlt kritizáló Alexandr Litvinyenko volt hírszerzőtiszt sugárzó izotópoktól kapott mérgezésébe halt bele nemrégiben. Az incidens és a gyanúsított orosz személyre vonatkozó brit kiadatási kérelem moszkvai elutasítása súlyos ellentéteket szült a két ország kapcsolatában, sokak szerint a hidegháború óta a legfagyosabb időszakot eredményezve.
Más nyugati országban és több kelet-közép-európai országban is fokozódott az orosz titkosszolgálatok tevékenysége. Észtország ellen példátlan informatikai támadást hajtottak végre – Tallinn szerint – az orosz szolgálatok.
Közben Magyarországon egy olyan főigazgató kerül a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) élére, akinek Szovjetunióban folytatott tanulmányai kétségeket ébresztenek alkalmatlanságával kapcsolatban. Laborc Sándort – akit a parlament nemzetbiztonsági bizottsága tegnap hallgatott meg – május 31-én, ideiglenes jelleggel nevezték ki azután, hogy elődjének, Galambos Lajosnak főképpen az Egymásért Egy-Másért Alapítvány körüli bűncselekménygyanús esetek, illetve a lapunk munkatársánál tett titkosszolgálati látogatás miatt kellett elköszönnie az NBH főigazgatói posztjától. Laborc személyét az ellenzék már többször elfogadhatatlannak nyilvánította, többek között arra hivatkozva, hogy Moszkvában, a rendőrtiszti főiskola állambiztonsági szakán végzett, és volt évfolyamtársai közül – a Magyar Hírlap szerint – ma többen magas beosztású orosz titkosszolgálati vezetők. – Mivel hazánk NATO-tagország, ez a kötődés minimum nem szerencsés – állították forrásaink.