Meg kell nyesegetni az EKF-tervet

Az Európa kulturális fővárosa (EKF-) program továbbra sem kelti egy jól kézben tartott beruházás benyomását. Legutóbb a város alpolgármestere – bizonyos indokolatlannak tűnő pénzköltések miatt – Mészáros András főigazgatót vonta kérdőre, a program művészeti vezetője pedig információnk szerint olyanynyira összeveszett Mészárossal, hogy felsőbb MSZP-s köröknek kellett beavatkozniuk, nehogy kirobbanjon egy újabb botrány. A készülőfélben lévő megvalósíthatósági tanulmány megállapításai sem arra utalnak, hogy minden csontváz kidőlt volna már a pécsi szekrényből.

Jelentős késésben van az EKF-programok előkészítése, egyesztendős csúszást már a város vezetése is elismer. A tervpályázatok közül hármat ugyan kiírtak, döntés is született, de információnk szerint egyetlen építészirodával sem kötöttek szerződést az engedélyezési tervek elkészítésére. Egyelőre ugyanis rengeteg kérdést vet fel az öt projekt, a válaszokat pedig – a város vezetése szerint – csak egy most készülő megvalósíthatósági tanulmány fogja megadni rájuk.
A jelentés eddig elkészült munkaanyaga máris meglepetésekkel szolgált: az EKF egyik kulcsprojektje, a konferencia- és koncertközpont esetében ugyanis a vizsgálódásra felkért konzorcium javaslata szerint a koncertterem költségvetését jócskán meg kellene nyesegetni. Az eredetileg tervezett ezerfős helyett immár egy kisebb, hétszáz néző befogadására alkalmas nézőtérről folyik a vita. Ráadásul a kulturális funkciókkal szemben a tanácsadók – a fenntarthatóság érdekében – inkább a konferenciaturizmusra helyeznék a hangsúlyt.
Tasnádi Péter, Pécs szocialista polgármestere lapunk kérdésére elismerte, hogy ha az eredeti, kifejezetten kulturális célú beruházások – a gazdasági racionalitásnak megfelelően – módosulnak, akár csökkenhet is az uniós támogatás. Mint mondta, a beruházások építésének költségeit a korábbi tervek ismeretében az EU nyolcvanöt százalékban finanszírozná, ehhez tízszázalékos önrészt Pécsnek kellett vállalnia, s öt százalékot adna a kormány. Abban az esetben azonban, ha a megépítendő objektumokban kereskedelmi célú beruházások is megvalósulnak, könnyen módosulhat az EU-s adakozási kedv, azaz csökkenhet a 85 százalékosra tervezett uniós finanszírozás.
Tasnádi szerint azonban nem kizárt, hogy ötvözni lehet a kulturális célokat a gazdaságiakkal a fenntarthatóság érdekében, s erre Brüsszelben is rábólintanak. Példaként hozta fel, hogy amennyiben a koncertterem épületében egy könyváruház is helyet kapna, egyáltalán nem biztos, hogy az EU ezt rossz szemmel nézné. Többfajta megoldás is lehetséges tehát, ezért bizakodik.
A polgármester elmondta azt is, az öt kulcsprojektre szánt 35 milliárdot mindenképpen biztosítja a kormány, még akkor is, ha valamelyik beruházás gazdaságossági okok miatt nem lenne megvalósítható. Ez esetben más, az EKF-hez kapcsolódó projektre fordíthatják a pénzt. A program főigazgatója, Mészáros András ellenben kizártnak tartja, hogy akár egy beruházás is elmaradjon a baranyai megyeszékhelyen.
Az Európai Parlamentben helyet foglaló, pécsi illetőségű fideszes képviselő, De Blasio Antonio már jóval kritikusabb: szerinte is fontosak a pécsi beruházások, de úgy látja, jó ideje kiderült már, hogy irreálisak és túlzók a helyi elképzelések. Úgy véli, valóban fejleszteni kell a pécsi komolyzenei életet, szükség is van az új koncertteremre, de nem biztos, hogy jól költik el az EKF-re szánt pénzeket, ha csak erre a célra tízmilliárd forintot szánnak. Az EP-képviselő szerint az EKF-nek fontos szerepe lesz abban, hogy fejlődési irányt mutasson Pécs számára, de nem csak erre kellene koncentrálnia a helyi vezetésnek. Ugyanilyen fontos lenne az is, mondta, hogy helyzetbe hozzák a vállalkozásokat, elősegítsék a turizmus fejlődését. Ám ahogy fogalmaz, egyelőre csak azt látni, hogy a szocialisták az EKF jegyében húsz évre eladósítják Pécset.