Megkerülhető a haláladó

Legális utakon is elkerülhető a haláladó. Az örökösödési illeték megfizetésétől elsősorban akkor mentesülhetnek az örökösök, ha az elhunyt valamely társaság üzletrészeként, vagy a kedvezményezett nevével is ellátott bankbetétben hagyja rájuk a vagyonát.

Akár milliárdos értékű üzletrész is örökölhető úgy, hogy nem kell utána fizetni illetéket – jelentette ki lapunknak a közjegyzői kamara elnöke. Az illetéktörvény ugyanis lehetővé teszi, hogy betéti társaság törzsbetétjét vagy kft. üzletrészét örökösödési illeték megfizetése nélkül szerezhessék meg, például a leszármazottak. Tóth Ádám kifejtette, a társaságbeli részesedés öröklése meglehetősen ritka: tapasztalatai szerint csupán minden ötven hagyatékból egyben szerepel. Nagy értékű üzletrész átörökítésére jelenleg csak elvétve akad példa, és jellemzően a budai kerületek hagyatékaiban fordul elő.
Ahhoz, hogy valaki egy cég tagjává válhasson, a társasági szerződésben meghatározott vagyont kell átadnia a társaságnak. A jelenlegi szabályok alapján a társaság tagja nemcsak készpénzzel, hanem apporttal is teljesítheti vagyoni hozzájárulását. Ez azt jelenti, hogy ingó, ingatlanvagyont, de akár vagyoni értékű jogot is bevihet a társaságba. Az apport után a cég köteles tulajdonátruházási illetéket fizetni, ennek mértéke a forgalmi érték 10 százaléka. Nem lehetséges tehát kijátszani az illetékfizetési kötelezettséget azzal, hogy a magánszemély halála előtt bt.-t vagy kft.-t alapít, és vagyonát apportként a társaságba beviszi, mert az illetékmentesség csak a részesedésre, üzletrészre vonatkozik. A cég vagyonának öröklése mégis olcsóbb, mint a magánszemélyeké, hiszen ez utóbbi körben a vagyontárgyak után fizetendő öröklési illeték 18 millió forintig 11 százalék, 18–35 millió forint között 15, 35 millió forint felett pedig 21 százalék. Tóth Ádám ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy azoknál a vagyontárgyaknál, amiket a cég saját vagyonából vásárolt meg, nincs vagyonszerzési illeték. Ha tehát például egy kft. festményeket vagy aranylapokat vesz, azok után sem tulajdonszerzési, sem öröklési illeték nem fizetendő. Vagyis, a cég azon tagjánál, akinél a vásárolt dolgok üzletrésszé válnak, az örökösök illetékmentesen juthatnak nagy értékű vagyontárgyakhoz.
Az elnök a bankbetétek örökléséről elmondta: a számlán lévő összegről az adóhatóság tudomást szerez, mert a közjegyző a hagyatékátadó végzést megküldi az APEH-nak. Más a helyzet, ha a bankbetétet egy, a betétes által megnevezett, meghatározott személy örökli. Ebben az esetben a betét összege hagyatékátadó végzés nélkül szerezhető meg, amiről az APEH nem kap tájékoztatást. Osváth Piroska, a Magyar Bankszövetség vezető jogtanácsa hozzátette: a bankoknak nincs jelentési kötelezettségük, a banktitokról csak a jogszabályban meghatározott esetekben adhatnak felvilágosítást a hatóságoknak. Így a kedvezményezett személy a tulajdonos halála esetén illeték- és adófizetési kötelezettség nélkül örökli a bankbetétet. A takarékbetét ingyenes öröklésének magyarázata pedig az lehet, hogy az örökhagyó otthon tartott pénzéhez is ingyen juthatnak hozzá az örökösök.