Szlovákia az euró bevezetésére készül

Négy-öt évvel ezelőtt Szlovákiát az európai uniós csatlakozásra váró országok sorában az utolsók között emlegették, az Európai Bizottság még 2003-ban is kételkedett abban, hogy északi szomszédunk teljesíteni tudja a 2004-es belépéshez szükséges feltételeket. Ma Szlovákiát példaként hozza fel Brüsszel, reformjait követésre méltónak tartja, gazdasága pedig szárnyal, s az ország gazdasági szereplői és polgárai immár az euró bevezetésére készülnek, miközben a magyarországi bevezetés lehetséges időpontja homályba vész. A sokak által megfejthetetlen rejtélyről, a siker titkáról kérdeztük Ódor Lajost, a Szlovák Nemzeti Bank tanácsának tagját, a jegybank kutatási főosztályának igazgatóját.

Neszméri Sándor
2007. 11. 14. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Szlovákia gazdasága szárnyal, az elemzők ugyanakkor nemcsak a kilenc százalék feletti GDP-növekedést emelik ki a sikerek hangoztatásakor, hanem annak fenntarthatóságát is, ami arra utal, hogy a gazdaság folyamatos bővülése jó alapokon nyugszik. Ön miben látja az eltelt három-négy év váratlan és gyors változásának okait?
– Szlovákia szempontjából nagyon fontos volt, hogy sikerült a visegrádi csoport többi tagországával együtt belépni az Európai Unióba, vagyis teljesíteni azokat a feltételeket, amelyek által az ország a többi uniós államhoz hasonló piaci és gazdasági feltételeket tudott teremteni. Ez persze a többi visegrádi országra is érvényes, csak Szlovákia esetében ez gyorsabb ütemű változások sorát hozta magával, hiszen emlékezhetünk rá, hogy a múlt század kilencvenes éveinek második felében éppen a mi országunkat zárták ki a csatlakozási tárgyalásokból. A csatlakozási folyamattal párhuzamosan azonban olyan reformlépéseket sikerült megtennünk, amelyek közvetlenül segítették a gazdaságot, illetve a vállalkozóbarát környezet kialakítását. Kiemelném az adóreformot, amely nemcsak az adók és a járulékok csökkentésével járult hozzá a sikeres gazdasági fejlődés rajtjához, hanem azáltal is, hogy ki tudtuk alakítani az egységes személyi és társasági, valamint az általános forgalmi adó kulcsát, ami nemcsak egyszerűsítette, hanem átláthatóvá is tette a rendszert. Az adóreformnak ráadásul nemcsak a konkrét gazdasági hatása volt jó, hanem – ahogy mondani szoktam – kiválóra sikerült a marketinghatása, vagyis felhívta a külföldi beruházók figyelmét az országra. Kevéssé volt látványos, ám a költségvetés szempontjából igen fontosnak bizonyult a közpénzek felhasználásának reformja, amely nemcsak az állami kincstár felállítását, a kiadási oldal szigorú betartását és a hoszszabb távú pénzügyi tervezést jelentette, hanem a kiadások struktúrájának átalakítását, valamint az adósságállomány és a fizetőképesség önálló igazgatását is, ami egyszerre jelentett takarékosságot és hatékonyságot a közpénzek felhasználása terén. Hasonlóan sikeres volt a közigazgatási reform és a vele párhuzamosan megvalósított fiskális decentralizáció, amely hatékonyabbá tette az állami szolgáltatásokat, s az emberekhez közelítette a közigazgatást, miközben jelentősen csökkent az állami alkalmazottak száma, röviden fogalmazva: az olcsóbb állam irányába mozdította el az országot.
– Voltak azonban fájdalmas reformok is, elsősorban a szociális szolgáltatások átalakítására, a támogatások csökkentésére gondolok…
– Tarthatatlan volt az az állapot, hogy akár még 2003-ban is olyan helyzet uralkodott a munkaerőpiacon, amely szerint érdemesebb volt nem munkát vállalni, mert kevesebb pénzhez jutottak a dolgozók, mint a segélyből élők. Ezt sikerült jelentősen megváltoztatni, amivel mozgásba hoztuk a munkaerőpiacot. Ugyanakkor módosítottuk a munka törvénykönyvét, ami által nőtt a munkaerőpiac flexibilitása, amit ugyancsak meglehetősen pozitívan értékeltek a beruházók. Mindezek a változások együttesen eredményezték azt, hogy a Világbank 2004-ben Szlovákiát hirdette ki a „top reformátor országnak”.
– Mindez azt eredményezte, hogy most a végrehajtó hatalom és a gazdaság szereplői számára a legnagyobb feladat az euró bevezetésének előkészítése. De nem töri meg ez a változás az eddigi gazdasági fejlődést?
– Ellenkezőleg: mi a nemzeti bankban azt várjuk, hogy tovább nő Szlovákia versenyképessége; a szomszédos országokkal szemben biztos, hiszen a Közép-Európában beruházók számára mindenképpen előnyt jelent, hogy az unió fizetőeszközét használhatják átváltások és árfolyamkilengések nélkül. A banki kamatok ugyanakkor az eurózónában alacsonyabbak, mint nálunk, ami a hazai beruházóknak jelent előnyt, hiszen olcsóbban jutnak hitelekhez, mint most, vagyis több pénzt fordíthatnak innovációra, fejlesztésekre vagy akár új invesztíciókra.
– Londonból és Brüsszelből azonban olyan hangok érkeznek, hogy egyáltalán nem biztos az euró bevezetésének 2009. január elsejei tervezett dátuma. Szlovák politikusok kettős mércéről beszélnek, a szakma azonban bizakodó. Mi okozza a kételyeket?
– Nem szívesen beszélnék a kérdés politikai vetületeiről. Tudjuk, hogy voltak az Európai Parlamentben olyan hangok, hogy lassítani kellene az euróövezet bővítését, meg olyanok is, hogy a visegrádi országokat – mint egységes gazdasági térséget – egyszerre kellene beléptetni az övezetbe, de ezeket a véleményeket az Európai Bizottság maga is visszautasította, s mi is abban bízunk, hogy a gazdasági-szakmai szempontok lesznek a döntők. Ilyen tekintetben nyugodtan várjuk a bizottság szakértőit jövőre áprilisban, májusban, a nominális mutatókat – költségvetési hiány, infláció, államadósság, hosszú távú kamatok és az árfolyam stabilitása – biztosan teljesítjük. A kételyek London és Brüsszel részéről elsősorban a mutatók fenntarthatóságát illetik, mert szerintük Szlovákia az inflációs mutatót alapvetően azért tudja tartani, illetve betartani, mert jelentősen erősödött a korona árfolyama, ami az euró bevezetésével hatástalan eszközzé válik. Nyilván ez a kérdés még sok szakmai vitát hoz a jövőben, de én, ahogy a piaci szereplők többsége, 70-75 százalékban biztos vagyok az euró bevezetésének sikerességében.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.