UNESCO-vizsgálat a szerencsi hőerőmű miatt

Elveszítheti a világörökségi címet a tokaji borvidék Hujber Ottó MSZP közeli nagyvállalkozó Szerencsen épülő hőerőműve miatt. A beruházás körülményeit most az UNESCO kérésére a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága vizsgálja. Az ügy érdekessége, hogy Medgyessy Péter volt miniszterelnök is érdeklődést mutat a zempléni energiatermelés iránt.

Vizsgálat indul a szerencsi hőerőmű-beruházás kapcsán, az építkezésről a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága készít tanulmányt. A napokban a Heti Válasz című hetilap arról adott hírt, hogy elveszítheti a világörökségi címet a tokaji borvidék Hujber Ottó MSZP közeli nagyvállalkozó Szerencsen épülő hőerőműve miatt. A szerencsi hőerőmű építése október 15-én kezdődött el, s a beruházás a borászok, a környezetvédők és a lokálpatrióták szerint veszélyezteti a világörökségi rangú hegyaljai kultúrtájat. A tokaji borvidéket három erőmű-építési terv is fenyegeti, amelyek közül kettő Hujber Ottóhoz, az MSZP vállalkozói tagozatának volt elnökéhez köthető. A Zempléni-hegység szívét ipari tájjá változtató, bős–nagymarosi léptékű szivattyús energiatározó építési engedélyét egyelőre megtagadták a hatóságok, ám a világörökség kapujában épülő szerencsi hőerőmű minden szükséges engedélyt megkapott. Ez látszólag környezetbarát beruházás: szalma elégetésével tiszta, „zöldenergiát” termel. A tiltakozók sem vonják kétségbe, hogy az ehhez hasonló biomassza-alapú erőművekre nagy szükség van, csakhogy a szalmát az Alföldről, a Nyírségből vagy Szlovákiából tudják beszerezni, s a borászok számításai szerint emiatt évente húszezerrel több kamion haladhat keresztül a védett kultúrtájon.
Az erőmű a tájképet is rombolja, mivel hatalmas, 35 méter magas kéménye meghatározó látványelemként jelenhet meg a világörökségi területen. Bár a beruházó vállalta, hogy mesterséges dombokkal veszi körül az ipari létesítményt, és a kazánházakat 6,5 méteres mélységbe süllyeszti, a Mád és Tállya feletti szőlőhegyekről az óriáskémény ennek ellenére látható lesz.
Mészáros László borász, a Tokaj Reneszánsz Egyesület elnöke szerint az erőmű építési engedélyét jogszerűtlenül adták ki, ezért törvényességi óvást kért az építési engedély ellen a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészségtől.
A tiltakozók megkeresték az UNESCO Világörökségi Központját is, hogy lépjen fel a tokaji kultúrtáj védelmében. A borvidék 2002-ben kapott világörökségi címet. Az UNESCO semmilyen szankciót nem alkalmazhat Magyarországgal szemben, viszont évről évre kiadja a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listáját, végső esetben pedig megvonhatja a titulust. Francesco Bandarin, az UNESCO Világörökségi Központjának elnöke október 23-án kelt levelében felkérte a magyar hatóságokat, hogy készítsenek részletes beszámolót a tokaji világörökségi terület helyzetéről, és adjanak tájékoztatást az erőmű tervéről. A Világörökség Magyar Nemzeti Bizottságánál lapunknak azt mondták, hogy az UNESCO Világörökségi Központja értesítette a szervezet magyar képviseletét, s a megkeresés már eljutott a magyar kulturális tárcához. A szervezet illetékese elmondta, nekik meg kell vizsgálniuk, hogy a világörökségi cím mennyire van veszélyben a beruházás miatt. A vizsgálat eredményét megküldik a párizsi központnak.
Ha az erőmű megépül, az egyetlen lehetőség a károk enyhítésére a hegyaljai településeket elkerülő, régóta tervezett út megépítése lehet. Aggasztó jel, hogy a zempléni energiatermelési lehetőségek iránt nemcsak Hujber Ottó mutat érdeklődést, hanem Medgyessy Péter volt miniszterelnök is. Augusztus 27-én Medgyessy három másik üzletemberrel együtt megalapította a Zempléni Villamosenergia Termelő Zrt.-t, amelynek 100 millió forint a jegyzett tőkéje, és Mádot jegyezték be székhelyeként.