2009 sem lesz a Kánaán éve

Még a 2009-es esztendő is a stabilizáció éve lesz – mondta Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a köztelevízió tegnap reggeli adásában, ahol hangsúlyozta: a nehéz, keserves előre haladást becsületesen meg kell mondani az embereknek. A jövő évi költségvetést elemző ÁSZ-tanulmányról a napokban rendezett közgazdász-kerekasztalbeszélgetés résztvevői leszögezték: a mostani megszorításoknak nem volt külső oka, a fejlődési pályához való visszatérés pedig lassú és kiszámíthatatlan.

Nagyon nehéz, keserves előre haladásról szóló kép bontakozik ki előttünk – fogalmazott Kovács Árpád ÁSZ-elnöke a köztelevízió tegnap reggeli adásában. Kijelentette: még 2008 és 2009 sem lesz a Kánaán éve, „s ezt becsületesen meg kell mondani az embereknek”.
– A költségvetés civil kontrollja alatt azt értjük, hogy a tényeket tudomásul kell vétetni, s el kell fogadtatni a közvéleménnyel – mondta Kovács, hozzátéve, a kormány olyan nagy mértékben fogja vissza bizonyos közfeladatokat ellátó intézmények forrásait, amivel ellehetetleníti működésüket. Ennek elsődleges oka az ÁSZ vezetője szerint, hogy máig nem tisztázott, miért vállalja a felelősséget az állam és miért nem. Kovács hangsúlyozta, hogy az ÁSZ fejlődési és módszertani intézete a jövő évi mellett már a 2009-es költségvetésről is készített tanulmányokat.
Az említett kutatási anyagra épülő kerekasztal-beszélgetés zajlott a napokban, amelyet az Eötvös Lóránd Tudományegyetem (ELTE) Társadalomtudományi Karának közgazdasági tanszéke szervezett. A makroökonómiai és költségvetési helyzetkép a stabilizáció után címmel megrendezett fórumon Pete Péter, az alkalmazott közgazdasági tanszék vezetője hangsúlyozta: a mostani válság esetében semmiféle külső okra nem lehet hivatkozni, a „következményeket pedig le kell vonni”. Az akadémikus szerint négy fontos kérdést kell megvizsgálni a következő évi büdzsét illetően: hazánk és a külföldi tőke kapcsolatának jellegét, a kiigazítások után milyen gazdasági pályára és mikor térhetünk viszsza, s levonhatók-e az elmúlt évek „költségvetési rémálmának” következtetései.
Kovács Mihály András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) főosztályvezetője szerint a 2007-től 2009-ig tartó időszakban mind a beruházás, mind a fogyasztás kisebb lesz, mivel a kiigazítás „nem növekedésbarát”. Kovács leszögezte: nem érhető el, hogy hosszú távon növekedés lehessen ilyen magas adóelkerülés és -terhek mellett. Romhányi Balázs, a Pénzügyminisztérium munkatársa az alacsony foglalkoztatottságot, a magas államadósságot és kamatkiadást jelölte meg fékező erőnek, amely szerinte két-két százalékot is levon a jövő évi GDP-bővülés mértékéből.
Oblath Gábor, az MNB monetáris tanácsának tagja felszólalásában kitért arra, hogy hazánkban nagy a külföldi tőke súlya, magas a szféra jövedelemkivonása, csakúgy, mint az általuk megtermelt export. A fórum résztvevői szerint a jelenlegi „duális gazdaságban” a hazai és a külföldi tőke egymásra van utalva.
Bartha Attila, a Kopint-Tárki vezető közgazdásza szerint a gazdaság felgyorsulását a munkát terhelő drámaian magas adók, az eddigi „fiskális ámokfutás” és az eladósodás húzza vissza. Bartha osztotta az ÁSZ álláspontját, miszerint még a három százalék körüli növekedési pályára is csak nagy nehézségek árán lehet majd viszszatérni.
Vezércikk a 7. oldalon