A népszavazásról és a voksturizmusról tárgyal a T. Ház

Megszüntetné az úgynevezett voksturizmus lehetőségét, és kétéves határidőhöz kötné a népszavazásra egyszer már feltett kérdések újratárgyalását az a jogszabály, amelynek tervezetét november 16-án az Országgyűlés mai ülése elé terjesztette a kormány. A kétharmados többséget igénylő szövegről az ellenzékkel nem egyeztettek. A Fidesz választójogi kezdeményezéseit eddig elutasította a koalíció.

A Bajnai Gordon önkormányzati miniszter által november 16-án beterjesztett törvényjavaslat azt tartalmazza: az Országos Választási Bizottság (OVB) megtagadja az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha ugyanazon tartalmú kérdésben két éven belül országos népszavazást tartottak. A jogalkotásra az Alkotmánybíróság (AB) május 15-én kötelezte az Országgyűlést. Az AB határozata szerint alkotmányellenes mulasztásnak minősül, hogy az országos népszavazásról szóló törvény nem rendelkezik arról, menynyi időn belül lehet referendumot kezdeményezni az olyan ügyekről, amelyekről már döntött a nép. A kabinet javaslatának nagy hibája azonban, hogy nem egyeztettek az ellenzékkel, holott a választójogról csak a képviselők minősített többsége határozhat.
A formai, egyeztetési hiba mellett felvethető az is: elegendő-e a tilalom kétéves határideje. A választójog szakértői szerint ez az időtartam a jelenlegi megfogalmazásban komolytalan, hiszen az adott kormánytöbbségre szinte semmilyen kötelezettséget sem róna. Így drága pénzen semmilyen kérdésben sem lenne érdemes az ország lakosságát népszavazásra szólítani. Az ügy érdekessége egyébként, hogy az alkotmánysértő mulasztást a szociálliberális koalíció idézte elő azzal, hogy 1997-ben saját kétharmados többségével kiiktatta a népszavazási törvényből azt a rendelkezést, amely szerint 3 éven belül nem lehet újabb népszavazást tartani.
A jogalkotás összefügg a Fidesz és a KDNP egyik népszavazási kérdésével is: az AB egy hete döntött úgy, hogy az új jogszabály elfogadásáig felfüggeszti a határozathozatalt a kórház-privatizáció és a kettős állampolgárság ügyében. A két kérdésről – a Magyarok Világszövetségének kezdeményezésére – 2004. december 5-én már volt referendum, amely a résztvevők alacsony száma miatt eredménytelenül végződött.
Bajnai Gordon törvényjavaslata a népszavazás kötőereje mellett az úgynevezett voksturizmus megszüntetéséről is rendelkezne. Előírná, hogy az a választópolgár, aki az országgyűlési választás előtt a jegyzőtől igazolást kért, hogy nem a lakóhelyén, hanem másutt szavazna, külön szavazókörben adhatja le szavazatát. A jelenleg is hatályos 1997. évi jogszabály – mint a legutóbbi választás előtt számos alkalommal megírtuk – lehetővé tette, hogy a második fordulóban a polgárok más településen vagy választókerületben szavazzanak. Ez pedig – az első forduló eredményeitől függően – arra indított egyeseket, hogy akár szervezett utaztatás formájában másutt adják le szavazataikat, mondván, akkor éppen ott tartózkodtak. Az új jogszabály ennek lehetőségét voltaképpen most sem zárná ki, mert mindössze a választójogi eljárási törvény azon alapelvét ismétli meg ebben a körben, hogy a választójogot nem lehet visszaélésszerűen gyakorolni. A jogalkotásra, a voksturizmus kizárására egyébként szintén az Alkotmánybíróság szólította fel az Országgyűlést, mégpedig Cservák Csaba alkotmányjogász beadványára, tavaly október 4-én. Az AB úgy döntött: mivel a választójog egyenlő, senki sem vehet részt két képviselő megválasztásában.
Ugyanekkor megsemmisítették a bírák Lamperth Mónika 2005. december 21-i rendeletét is, amely a törvény által előidézett alkotmányellenes helyzetet további alkotmánysértéssel súlyosbította. Lamperth rendelete lehetővé tette, hogy aki a jegyző igazolásával a lakóhelyétől távol kíván szavazni, meggondolhassa magát, és mégis otthon voksolhasson. A Bajnai Gordon által most benyújtott tervezet ezt a hibát sem tudná teljesen kiküszöbölni, hiszen csupán pontosabb adminisztráció vezetésére kötelezné a jegyzőt, illetve a helyi választási szervezeteket.
A Fidesz már a nyáron hét pontból álló választójogi tervezetet terjesztett elő, a koalíció pártjai azonban ezt visszautasították. Az ellenzéki párt egyebek közt azt javasolta, hogy a szavazáskor ne használjanak borítékot. Ismert, hogy a legutóbbi parlamenti választáskor a borítékok kicsempészése, csereberéje láncszavazáshoz vezetett: lehetővé vált, hogy az üres boríték bedobása után a szavazólapot kivigyék a helyiségből, és azt egy következő választó vigye be, és dobja az urnába. Javasolta a Fidesz a kampánycsend eltörlését, a politikai hirdetések megszüntetését, az óriásplakátok mellőzését, s a költségcsökkentés érdekében az Országos Választási Bizottság választott tagjai tiszteletdíjának megszüntetését. Ismert: az OVB-nek csak az Országgyűlés által megválasztott öt tagja kap fizetést, a pártok által delegált további öt tag ingyenesen dolgozik.